Leírás és Paraméterek
A Chamaecyparis lawsoniana - oregoni hamisciprus Észak-Amerikában a Coos-öböltől (Oregon) a kaliforniai Klamath folyóig terjedő csendes-óceáni partvidék lejtőin őshonos, elszigetelt szárazföldi populációival a Trinity-hegység és a Shasta-hegy közelében. Hűvös mediterrán éghajlaton él. Változatos talajokon fordul elő, beleértve a homokos vagy agyagos vályogtalajokat, sziklás gerinceket, tengeri teraszokat, és akár 1700 méteres tengerszint feletti magasságig előfordul. Élőhelyén elérheti a 45-55 méteres magasságot és a 300-400 éves kort is. A fajt először az oregoni Port Orford közelében fedezték fel. 1854-ben az edinburghi (Skócia) Lawson & Son faiskola alapítója Charles Lawson gyűjtő vezette be a termesztésbe. A latin fajnév felfedezőjének nevére utal. A nemzetség neve a görög „chamai” (földön fekvő/alacsony) és „kyparissos” (ciprus) szavakból ered, ami egyes fajok alacsony termetére utal, bár sok fajuk hatalmas fává is nőhet. Érdekesség hogy habár fája ipari felhasználásra nem igazán alkalmas régóta használják húros hangszerek készítésére.
Az ’Elwoodii' fajta Angliában, a Hampshire megyei Swanmore Parkban egy természetes úton, magról kelt csemeteként bukkant fel 1915-ben és G. Ellwood után kapta a nevét, aki a Swanmore Park főszertésze volt. Az első hivatalos leírása pedig 1929-ben történt meg. Keskeny, oszlopos vagy kúpos növekedésű, sűrű ágrendszerrel. Lassan növekszik, 10 év alatt jellemzően 2-3 méter magasra és körülbelül 80 cm szélesre nő. Hajtásai mereven felfelé állnak. A pikkelylevelek aprók, puhák, nem szúrósak, nyáron kékeszöld színűek, télen pedig acélkék árnyalatúvá válnak. Tobozai gömbölydedek, aprók. Hazánkban 3-4 méter magasra növekszik, egyébként elérheti a 4-6 m-es magasságot is.
Igényei: Jól érzi magát napos vagy félárnyékos fekvésben. Teljes árnyékban a lombozata kevésbé lesz dús és a színe is fakóbb lehet. Kerüljük a forró, fényvisszaverő felületek közelségét és a hideg, szárító szelektől védett helyet válasszunk. A humuszos, jó vízelvezetésű, enyhén savanyú vagy semleges kémhatású talajt kedveli. Fontos, hogy a talaj mindig nedves, de ne vizes legyen, mivel a pangó víz gyökérrothadást okozhat. Különösen a fiatal növények esetében ügyeljünk a rendszeres öntözésre, főleg a száraz időszakokban. Páraigényes növény.
Fenntartási munkái: Természetes, oszlopos formáját metszés nélkül is megtartja. Ha formázni szeretnénk, vagy sövényként tartjuk, évente kétszer is meg lehet metszeni, tavasszal vagy kora nyáron. Kerüljük a fás részekbe való visszavágást, mivel onnan nehezen vagy egyáltalán nem hajt ki újra. A tavasszal adott szerves- vagy szervetlen trágyázást meghálálja.
Felhasználása: Kiválóan alkalmazható sövényként. Kertek, parkok szoliter növénye. Kis méretű helyek örökzöldje lehet. Konténerben nevelve teraszok és erkélyek díszítésére is ideális. Jól tűri a városi körülményeket.