Echinacea Júlia- Kasvirág Cs15

Az Echinacea nemzetségbe tartozó fajok Észak-Amerika keleti és középső részén őshonosak. Egy részük száraz élőhelyen, füves pusztákon, sziklás hegyoldalakon vagy kavicsos területeken, míg mások lazább lomkoronájú erdőkben élnek. Az első Echinacea fajt európai felfedezők találták meg a 18. században. Az Echinacea nemzetséget ezután Karl Linné írta le 1753-ban, de akkor még a kúpvirág nemzetség egyik fajaként. Conrad Moench írta le 1794-ben, mint különálló nemzetséget az Echinacea-t. Az Echinacea latin név (echinaceus, echinatus) jelentése: sündisznó szerű, tüskés. Az Echinacea latin név (echinaceus, echinatus) jelentése: sündisznó szerű, tüskés. A gyógyászatban az E. angustifolia, E. pallida és az E. purpurea fajok felhasználása jelentős. Az Echinacea angustilolia-t széles körben használták az indiánok a népi gyógyászatban használták. Külsőleg rovarcsípésre, égési sebekre; belsőleg pedig fájdalomcsillapításra, köhögésre, fogfájásra, megfázásra, gyomorgörcsre, kígyómarásra. Ma a gyógyászatban gyökeréből készült tinktúrája kapható, melyet immunerősítésre használhatunk. A kasvirág fekete, vaskos gyökérzettel rendelkezik. Tőlevelei sötétzöldek, smirgli-szerűen érdesek. Virágzati szára gesztenyebarna vagy zöld, erős, felálló, elágazás nélküli, melyeken a levelek szórtan helyezkednek el. A virágzati szárakon magányosan állnak a nagyméretű fészekvirágzatok, melyben a csöves virágok (kög) kúpot alkotnak, a nyelves virágok színesek.

Az Echinacea ‘Julia’ egy narancssárga virágú hibrid kasvirág fajta. A “Julia” a nevét a Julia nevű pillangó (Dryas iulia) után kapta, amelynek színe a virágéhoz hasonlít.

• Alak: Ez a fajta kompakt, bokros növekedésű, erős, felálló szárakkal. Általában 45-60 cm magasra nő, ami ideálissá teszi évelőágyásokba, szegélyekhez vagy akár konténeres ültetéshez is.
• Virág: A ‘Julia’ legfeltűnőbb tulajdonsága a virágok színe. A szirmok élénk narancssárga színűek, ami a virágzás előrehaladtával arany-narancssárgára változik. A virág közepén egy kontrasztos, sötét rézszínű kúp található, amely még hangsúlyosabbá teszi a virág vizuális hatását.
• Levél: Levelei sötétzöld színűek, átellenesen állók, keskenyek.
• Tenyészhely: A bőséges virágzáshoz napos fekvést igényel.
• Talajigény: A jó vízelvezetésű talajt kedveli. Jól bírja a szárazabb körülményeket, ha már beérett a gyökérzete.
• Gondozás: Kevés gondozást igényel. Jól ellenáll a betegségeknek és a kártevőknek. Az elvirágzott virágfejek eltávolítása elősegíti az újabb virágok képződését.