A pH érték és a talajok

A pH egy mértékegység nélküli mennyiségi egység, amely a különféle anyagok kémhatását jellemzi, illetve mutatja meg. 

Kémhatások lehetnek: savas, lúgos, semleges.

A talaj kémhatása (vagyis pH-ja) a talaj savasságát vagy bázikusságát (lúgosságát) jelző szám. A pH-értéktartomány 0–14 közötti. A 7 a semleges kémhatást jelöli, 7 alatt savas kémhatásról, 7 fölött bázikus kémhatásról beszélünk. A bázikus talajok mésztartalma magas, ezek a meszes talajok. A talaj kémhatása alapján a következők szerint csoportosítható (mely megegyezik a víz pH skálájával):

A pH-érték a talaj olyan kémiai tulajdonsága, amely meghatározza a növény fejlődését, hiszen befolyásolja a tápanyagok felvehetőségét. Egyes növények a kifejezetten savanyú, mások a bázikus kémhatású talajon fejlődnek jobban.

Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb növény a semlegeshez közeli, enyhén savanyú (pH 5,8 – 6,5) talajt részesíti előnyben. Gyenge, nem kielégítő lesz a növény fejlődése, ha nem az igényének megfelelő pH-tartományú talajba kerül. Mivel ilyen körülmények között nehezebb fölvenni az alapvető másodlagos elemeket és mikroelemeket, tápanyaghiány tünetei léphetnek fel.

 A tápanyaghiány tüneteiről egy későbbi blogbejegyzésben írunk.

A szélsőséges talajkémhatás (erősen savanyú, pH <4,5 vagy erősen lúgos, pH >9) olyan ásványi elemek felvételének kedvez, amelyek a növény fejlődése szempontjából kifejezetten károsak.

Talaj- és tápanyagigény szerinti csoportosítás
▪  Savanyú kémhatású (5,5 pH), nagy szervesanyag-tartalmú, laza szerkezetű talajt kedvelnek, N-igényesek, egy részük alacsony, másik részük közepes tápanyag-koncentrációjú tápoldatozást igényel

·        Gyengén savanyú kémhatású (6,3-6,5 pH), közepes szervesanyag-tartalmú, laza szerkezetű talajt kedvelnek Pl.: rhododendron, áfonya

·        N-igényesek, közepes tápanyag-koncentrációjú tápoldatozást igényelnek

Pl.: fűfélék, levelükkel díszítő növények

·        Semleges vagy gyengén lúgos kémhatású (7-7,3 pH), alacsony szervesanyag-tartalmú, kötöttebb szerkezetű talajt kedvelnek. Pl.: mandula, cserszömörce 

Hagyományos földnemek, földkeverékek

A díszkertészetben speciális földkeverékeket, tőzeges keverékeket használnak.

Lombföldek: megfelelő szerkezetet és a szükséges pH-t biztosítják, N-tartalmuk magas.

o   bükklombföld: 6-6,5 pH, tápanyagban gazdag, jó szerkezetű, minden növényhez alkalmazható, de drága

o   akáclombföld: lúgos és savanyú típusa van, könnyen bomlik, szerkezete nem tartós, 

o   fenyőlombföld: 3,8-4,5 pH, hosszú-tűs fenyőkből áll

Trágyaföldek: tápanyagban gazdagabbak és jó szerkezetűek

o   marhatrágyaföld: semleges pH, magas tápanyagtartalom

o   gyepszintföld

o   komposztföldek:   jó szerkezetűek, nehezebb földek, pH-juk eredetüktől, tápanyagtartalmuk az adagolt műtrágyáktól függ

Egységföldek

o   Tőzeg alapú típusföldek, a tőzeg mellett agyag és homok adja az optimális alaptulajdonságokat, a tápanyag-ellátást lassan lebomló komplex műtrágyával biztosítják. Egyre gyakrabban használják a kéregkomposzt alapú földeket is.

o   savas kémhatású, laza szerkezetű, N-igényes növények részére (áfonya, azálea)

o   gyengén savas, laza szerkezetű földek: ez az általános virágföld

o   gyengén lúgos, kötött szerkezetű földek Pl.:pálmafélék 

A földkeverékek mellett előnyösek a tőzeg + homok, vagy tőzeg + perlit keverékek.

Tőzeg

A tőzeg tengerpartok és mocsaras területek elhalt növényzetének anaerob bomlástermékei, szerkezete tartós, a tápanyagot jól megköti, pH-ját könnyű beállítani és fertőző anyagoktól mentes. A tőzeget palántanevelés során, földkeverékek lazítóanyagaként, tápoldatos kemokultúrás termesztés alapanyagaként és talajtakaró anyagként alkalmazzák.

A tőzegek két típusa:

o   felláptőzeg: óceáni éghajlat hatására alakult ki, kémhatása savanyú (3-5 pH), értékesebb dísznövényekültető közegeként alkalmazzák. Felső részéből származik a kevésbé bomlott fehér tőzeg, alsóbb rétegeiből a humifikálódottabb fekete tőzeg, amely jól felhasználható a kemokultúrás termesztésben.

o   síkláptőzeg: lápi növényzet anaerob bomlástermékei, semleges vagy meszes kémhatásúak (6-8 pH), hazánkban ez található. A savanyú pH-jú ritka, ilyen az Osli tőzeg, mely kiváló, rostos szerkezetű, nagy vízfelszívó és tápanyagmegkötő képességű.  

Folyami homok:  szaporító közegként és földkeverékekben lazító anyagként használják

Kertészeti perlit:  adalékanyagként vagy szaporító közegként alkalmazzák, expandált ásványi kőzet, kis súlyú, nagy térfogatú, jó vízfelszívó képességű, a legjobb szaporító közeg

Források:

Dr. Orlóczi László – kertészmérnök, kutatótanár

Dísznövénytermesztés II.

Dísznövénykertész ​szakképesítés tankönyve

Melnyikov Eszter