Alchemilla mollis - Palástfű CS9

A palástfű Dél-Európában, főként a Kárpát-medencében, Törökország és a Kaukázus területén őshonos, ahol hegyvidéki réteken, árnyas, párás erdőkben él. Az „alchemilla” nemzetségnév az arab „al-kymia”szóból ered, mely az alkímia ősi tudományára utal. A mollis fajnév a lágyan szőrözött levelekre utal. A növény a fölösleges vizet kipréseli a hajtásaiból, ez buborékként jelenik meg a levelek szélén. Az alkimisták úgy tartották, hogy ez a nagy erővel bíró „holdvíz” segít előállítani a bölcsek kövét. Metaforikusan a mint egy „hölgy” az alkímiai elixírt a „méhébe” rejti és „palástot” visel, hogy megvédje azt. Innen származik a neve. Nagyon sokoldalú gyógynövény, elsősorban a nőket érintő problémák orvoslásában nyújt segítséget. Hagyományosan nőgyógyászati panaszok, menstruációs problémák és hasi görcsök kezelésére használták, továbbá vérzéscsillapítóként is ismert volt. A levelek és virágok astringens és gyulladáscsökkentő hatású tanninokat tartalmaznak. Modern kutatások antibakteriális és gyulladáscsökkentő tulajdonságokat is igazoltak.

A palástfű gyökérzete bojtos, erőteljesen kapaszkodik a talajba, és nagy, dús lombozatot táplál. Levelei kör alakúak, mélyen karéjosak, puha szőrökkel borítottak, így különleges tulajdonságuk, hogy eső vagy harmat után csillogó gyöngyszemekként gyűjtik össze a vízcseppeket. Ez a jelenség, az ún. guttáció, már az ókor óta megihlette a gyógyítók és az alkimisták képzeletét. Szára bokrosan elágazó, tömött párnát alkot, amelyből finom, laza bugavirágzat emelkedik ki. Apró virágai sárgászöldek, szirom nélküli, finom csillagszerű formák, amelyek tömegben légies fátyolhatást keltenek. Termése apró makkocska, amely szél és víz segítségével terjed.

Virágszíne: zöldessárga

Virágzása: június-július

Magassága: 30-50 cm

Igényei: A nagyon vizenyős talajokat nem kedveli. Tápanyagban gazdag, enyhén nyirkos, humuszos talajban fejlődik a legjobban. Napos helyre is ültethető, de inkább a félárnyékos, szűrt fényű helyek alkalmasak élőhelyének. 

Fenntartási munkái:Magjaival gyomosíthat, de ezt megelőzhetjük, ha elvirágzás után visszavágjuk a virágzati szárat, így akár másodvirágzásra is késztethetjük növényünket. Egyéb speciális gondozási munkája nincs. Kórokozó, kártevő nem jellemző.

Felhasználása: Erőteljes növekedésű, így talajtakarónak kiválóan alkalmas. Vizes élőhely imitáló növénynek is ültethető. Kerti ösvények szélén vagy aljnövényként tökéletesen mutat, különösen, amikor a harmatos leveleken megcsillan a reggeli fény. Szép kontrasztot képez magasabb, virágzó dísznövényekkel. Remek vágott vagy szárított kompozíciókhoz is: levelek és virágszárak egyaránt használhatóak virágkötészetben. Az angol kertkultúrában a vidéki kertek egyik meghatározó növényévé vált, hiszen lombozata és virágai természetes, könnyed szépséget kölcsönöznek az évelőágyásoknak. A magyar népi kultúrában szenteltvizes edények díszítésére is gyűjtötték.