Anemone hupehensis Fantasy Elsa - Őszi szellőrózsa, kínai szellőrózsa CS14

A Anemone hupehensis, más néven Eriocapitella hupehensis, Kelet- és Közép-Kínából ered – a Hubei tartományból („hupehensis” név is ezt jelöli) származik, ahol hegyi réteken, árnyas erdőszéleken és nedves élőhelyeken él.  A nemzetségnév újabb besorolás szerint Eriocapitella, ám a köznyelvben még széles körben Anemone hupehensis néven ismert. A fajnév „hupehensis” azt jelzi, hogy a Hubei régióból származik. A hupehensis név a faj földrajzi eredetére utal: a latin -ensis képző mindig egy adott területhez köti a fajt. Az elnevezés a Kína középső részén fekvő Hubei tartomány régi átírásából, a Hu-peh névből származik, ahol a növény vadon is előfordul. Így a tudományos név közvetlen utalást hordoz származási területére.

A 'Fantasy Elsa' a Fantasy sorozat egyik kultivárja, különösen a kora őszi virágzásra és kompakt habitusra hangsúlyoz.  Kompakt, bokros évelő, amely bokrosan terjed rizómával és sűrű hajtásrendszert alkot. Levelei középmélyzöldek, hármasan karéjolt szerkezetűek, ősszel enyhe bronzos színt öltenek. Virágai tiszta fehérek, egyszerű formájúak, enyhén fodros széllel, közepükön élénk sárga porzókoronával, mely finoman kontrasztos látványt nyújt. Az elnyíló virágokat további bimbók követik, így a díszítőhatás hosszan tartó.

Virágszín: tiszta fehér, sárga porzóközéppel

Virágzási idő: július - szeptember

Magasság: 45–55 cm

Igényei: Részleges árnyékban vagy hűvösebb klímán teljes napsütésben is jól fejlődik. Napra is ültethető, de itt a talaj kiszáradását kerüljük. A talaj legyen humuszban gazdag, nedves, de jó vízelvezetésű — a pangó víz nem kedvez neki. A nyári hőségben mérsékelt öntözés javasolt, különösen, ha a talaj gyorsan kiszárad. A legtöbb talajtípushoz alkalmazkodik, legyen az semleges, enyhén savanyú vagy enyhén lúgos, de a tápanyagban gazdag közeg fokozza a virágzási intenzitást.

Fenntartási munkái: Nagyon kevés gondozást igényel. Virágzás után érdemes visszavágni a szárakat és az elnyílt virágokat, ami elősegíti az új bimbók kialakulását. Kora tavasszal távolítsuk el az elhalt leveleket, és egy réteg komposzt vagy jól lebomlott szerves anyag segíti az új növekedést. Ha a tő túl sűrű, 3–4 évente érdemes szétosztani, tavasszal vagy ősszel, hogy egészséges, légies habitust tartson meg.

Felhasználása: Kiváló választás évelőágyások hátterébe, szegélyek közé, konténerbe, vagy természetközeli kertekbe. Mély bíbor színével lenyűgöző őszi színfoltot ad, remekül társítható őszirózsák, díszfüvek, ezüstös levelű növények (pl. Perovskia) mellé. Beporzóbarát növény, vonzza a lepkéket és méheket, különösen őszi méhlegelők részeként értékes.

A szellőrózsák története: A görög mitológiában Adonishoz kötődik. (Adonishoz egy másik nemzetség is tartozik - Adonis vernalis - azaz a kökörcsinek) Aphrodité beleszeret Adonisba, akit Apollón vadkan alakban megsebesít. Ezt látva Aprodité nektárt szór a kifolyó vérbe, amiből törékeny bíborvirágok nőnek, melynek könnyű szirmait a szél elviszi: ők a szellőrózsák. Adónisz lelke az Alvilágba szállt, Aphrodité pedig utánament, hogy felhozza onnan, de Perszephoné, aki szintén beleszeretett, nem akarta fölengedni. Az istennők vitáját Zeusz döntötte el úgy, hogy Adonisz minden év egyharmadát Aphroditével töltse a föld színén, egyharmadában az alvilágban éljen Perszephonéval, a fennmaradó harmaddal pedig maga rendelkezzen. Adónisz később ezt a szabad harmadot is Aphroditének engedte át. Ebben mondai történetben is benne van a ciklikusság, az évszakok változása. A virág is az év egy részében a föld alatt van, egy részében a föld felett vírít. Az őszi elmúlás és a tavaszi előbújás és virágzás az élet jelképe.

Az Oxfordi angol szótár szerint a szellőrózsa az ókori görögben „széllány” -t jelent – ezért néha „Szélvirágnak”, "görög szélvirág" – nak, szellőrózsának is hívják

.