Azalea x knaphill 'Schneegold' - Azálea K23l 60cm

A kertészeti szaknyelvben az Azalea (azálea) elnevezés a Rhododendron nemzetség egy meghatározott csoportját jelöli. Bár botanikailag minden azálea rododendron, a kertészek élesen megkülönböztetik őket megjelenésük és igényeik alapján.

Az azáleák két fő csoportra oszthatóak, amelyek hazánkban is népszerűek:

Lombhullató azáleák (pl. Knap Hill, Exbury hibridek): Ezek a leglátványosabb, legszívósabb fajták a szabadföldi kertekbe. Virágzatuk hatalmas, tölcsér alakú virágaik vannak, amelyek gyakranerősen illatosak. Színskálájuk elképesztő: a lángoló narancstól az aranysárgán át a rózsaszínig terjed. Lombozatuk tavasszal hajt ki, ősszel, lombhullás előtt pedig látványos vörös, narancs vagy bronz színűre színeződik. Jobban bírják (sőt, igénylik) a napsütést, mint az örökzöld rododendronok.

Örökzöld azáleák (pl. Japán azáleák): Kisebb termetű, sűrűbb bokrok, amelyek télen is megtartják leveleik nagy részét. Kisebb virágaik vannak, de olyan tömegben nyílnak, hogy virágzáskor szinte nem látni tőlük a leveleket. Alacsonyabbak, párnaszerűek, gyakran használják sziklakertekbe vagy alacsonyabb szegélynek. Az örökzöld azaleák inkább a félárnyékot, szűrt fényt kedvelik.

Az Azalea × knaphill ‘Schneegold’ az úgynevezett Knap Hill-Exbury hibridek csoportjába tartozik, amelyek Angliában jöttek létre különböző, Észak-Amerikából és Európából származó lombhullató azáleák keresztezéséből. A nemesítés a 20. század közepén zajlott. Ez a fajta feltehetően a Waterer faiskola (Bagshot, Egyesült Királyság) által lett nemesítve az 1950-es években. Középmagas, lombhullató cserje, felálló habitussal. Levelei közepes méretűek, lándzsás-elliptikusak. A fiatal levelek bronzos árnyalattal bújnak elő, nyáron középzöld színűek, ősszel sárga–narancs árnyalatokra színeződnek. Szárai jól elágazók. Május elejétől közepéig nyílnak a nagy, akár 10 cm átmérőjű, harsona alakú virágok. Színük krémesen fehér, a felső sziromon jellegzetes, élénk aranysárga folttal. A virágok enyhe, kellemes illatot árasztanak, és sűrű fürtökben állnak a hajtások végén. A virágzás rendkívül bőséges, a növény igazi színfoltja a késő tavaszi kertnek. Termése toktermés.

Virágszín: sárgás-fehér, hófehér árnyalatokkal

Virágzási idő: április–május

Magasság: 1–1,5 m, szélesség 1–1,3 m (végmagasságát 10 év alatt éri el)

Igényei: Napos vagy félárnyékos fekvést kedvel. A napos helyen a virágzás bőségesebb, de a talaj nedvességét folyamatosan biztosítani kell. Szigorúan savanyú talajt igényel (pH 4,5–6,0), amely humuszban gazdag és jó vízelvezetésű. Kerülni kell a meszes talajokat, amelyek a levelek sárgulását (klorózis) okozzák. Nagy vízigényű, a talaját folyamatosan nyirkosan kell tartani, különösen a száraz időszakokban. Jó fagytűrésű (akár -26°C-ig), a hazai teleket általában károsodás nélkül átvészeli.

Fenntartási munkái: Metszést ritkán igényel, szükség esetén virágzás után végezhető alakító vagy ritkító metszés. Rendszeres öntözés ajánlott száraz időszakban. Fenyőmulccsal való talajtakarás és rododendronok számára készült tápanyag használata javasolt.

Felhasználása: Savanyú talajú kertek, előkertek, kisebb cserjecsoportok és szoliter ültetések kiváló növénye. Élénk tavaszi virága különösen jól érvényesül világos lombú vagy sötétzöld háttér mellett. Beporzó rovarokat is vonz.