Leírás és Paraméterek
A Bougainvillea - murvafürt nemzetség Dél-Amerika trópusi és szubtrópusi területeiről, elsősorban Brazíliából, Peruból és Argentínából származik. Természetes élőhelyén napos, szárazabb domboldalakon, erdőszéleken és bozótos területeken fordul elő trópusi éghajlati körülmények között. A növényt Philibert Commerçon francia botanikus írta le egy Brazília felfedezését célzó expedíció során 1768-1769-ben. Commerçon jó barátjáról és az expedíció parancsnokáról, Louis-Antoine de Bougainville francia admirálisról (tengerésztiszt és felfedező) nevezte el a nemzetséget. A 19. század elején érkeztek meg az első példányok Európába (B. spectabilis és B. glabra fajok), ahonnan a Kew Gardens és más faiskolák terjesztették tovább a gyarmatokra és Ausztráliába. A Bougainvillea nemzetségen belül számos faj és megszámlálhatatlan fajta létezik, amelyek keresztezések és szelekciók eredményeként jöttek létre, főként Bougainvillea glabra, Bougainvillea spectabilis és Bougainvillea peruviana bevonásával. A legtöbb díszváltozatot a 19–20. században nemesítették, elsősorban Franciaországban, Olaszországban és az Egyesült Államokban. Érdekessége, hogy a városi környezetben képes a levegőben lévő finom por megkötésére.
A murvafürt gyors növekedésű, elfásodott, csavarodó szárú kúszócserje, akár 4 m-es magasságig is képes felkúszni. Több fajának a törzse is, csak úgy mint a hajtásai tövisesek. Ezek a tövisek segítik a kapaszkodásban,de a természetes támasztékként használt környező növényeket nem fojtja meg, csupán a segítségüket veszi igénybe a saját növekedéséhez. Nagyon gyors növekedésű, hosszan tartó, dús virágzással. A növény dísze a szív alakú fellevél, amely a jelentéktelen, apró, krém-fehér, tölcséres virágokat veszi körbe. A nemesítő munkák hatására mára a fellevelek színe igen nagy színváltozatokban megtalálhatók. Termése apró, száraz makkocska.
Virágszín: fehér virágok, élénk színű fellevelekkel; rózsaszín, bíbor, lila, narancs, piros, fehér árnyalatokban fajtától függően
Virágzási idő: májustól októberig, meleg és napos körülmények között folyamatosan
Magasság: 2–6 m, szélesség 2–4 m
Igényei: Azok közé a növények közé tartozik, akik szeretnek kicsit szenvedni. Csak tűző napon nyílik, ha pedig kevés virágot hoz, kicsit ki kell szomjaztatni, vagyis csökkenteni kell a locsolás intenzitását. Lételeme a forróság, viszont a szélre/huzatra érzékeny. Jó vízáteresztésű, tápanyagban közepesen gazdag talajt kedvel. Vízigénye mérsékelt, a túlöntözést nem tűri. Fagyérzékeny, a 6-10 °C alatti hőmérsékletet nem viseli el, ezért Magyarországon teleltetést igényel.
Fenntartási munkái: Metszése kora tavasszal vagy virágzás után javasolt, a hosszú hajtások visszavágásával serkenthető az elágazás és a virágzás. Rendszeres, de mérsékelt öntözést igényel. Vegetációs időszakban tápanyag-utánpótlás ajánlott. Edényes tartás esetén rendszeres (2-3 évente) átültetés szükséges. Télen 8-10 fokos hőmérsékleten és minél világosabb helyen teleltessük. Olyan helyre tegyük, ahol huzat nem éri. Ekkor csak ritkán öntözzük, annyira csak, hogy a földje ne száradjon ki teljesen.
Felhasználása: Mediterrán kertek elmaradhatatlan növénye. Edényben nevelve rácsra futtatva tartható. Virágai vonzzák a beporzó rovarokat.