Leírás és Paraméterek
A Buxus microphylla - kislevelű puszpáng, Kelet-Ázsiából származik, főként Japán és Tajvan erdős területeiről. Mérsékelt égövi erdei aljnövényzetben és hegyvidéki területeken él 100 és 2000 méter közötti tengerszint feletti magasságban. Kedveli a jó vízelvezetésű, agyagos vagy homokos talajokat, amelyek enyhén savas vagy semleges kémhatásúak, a pangóvizet nem szereti, gyökérrothadást okoz. 1970 körül kezdett elterjedni a világon. A Buxus nemzetség neve az ógörög pyxos (vagy puxos ) szóból ered, amely a növény klasszikus elnevezése, valamint a növényre jellemző sűrű és tartós fára utal. A fajnév a görög micros (kicsi) és phyllon (levél) szavakból ered, mellyel a faj apró, 10–25 mm hosszú leveleire utalnak. A fajt a német-holland botanikus Philipp Franz von Siebold és a német botanikus Gerhard Zuccarini nevezte el 1845-ben.
A ‘Faulkner’ a Buxus microphylla var. japonica alapfaj egyik szelekciója. A fajta nemzetközi elterjedése a 20. század második felére tehető. Kompakt növekedésű, sűrű ágrendszerű, lassú növekedésű örökzöld cserje. Levelei kicsik, tojásdadok, fényes zöldek, a hajtáson nagyon sűrűn helyezkednek el, egész évben megtartják színüket. Szárai erősek, jól elágazók, szabályos, tömött bokrot alkotnak. Virágai aprók, sárgászöldek, a levelek tövén jelennek meg, díszítő értékük csekély, illatuk jellegzetes, de nem tolakodó. Termése gömbölyded toktermés, de ritkán fejlődik.
Virágszín: Sárgászöld
Virágzási idő: Április–május
Magasság: 1–1,5 méter magasra növő, lassú fejlődésű, zömök cserje
Igényei: Napfényben és félárnyékban egyaránt jól nevelhető. A jó vízáteresztő, humuszos, enyhén lúgos vagy semleges talajt kedveli. Vízigénye mérsékelt, pangó vizet nem tűri. Fagytűrése jó, hideg teleket is átvészel. Konténeres tartásra is alkalmas.
Fenntartási munkái: Nagyon jól tűri a rendszeres metszést, amelyet tavasszal vagy nyáron célszerű elvégezni. A formára nyírást több alkalommal is meg lehet ismételni a sűrű, szép habitus fenntartásához. Tavasszal érdemes szerves anyagban gazdag tápanyagot kijuttatni. Száraz időszakban mérsékelt öntözés szükséges. A növény tő körüli mulcsozása a nedvességmegőrzést és a talajvédelmet is segíti.
Sajnos hazánkban 2011-ben megjelent egy ázsiai eredetű kártevője, a selyemfényű puszpángmoly (buxus moly), mely súlyos kártételeket okoz a növényen. Mára már Európai szintű probléma. A kártevő képes a növényt egyetlen éjszaka teljesen tarra rágni. A lárvák a bábozódáshoz több levelet összeszőnek, ami pókháló szerű megjelenésű. Védekezni ellenük a Dipel nevű mikrobiológiai valamint a Neem Azal biológiai rovarölőszerrel tududnk. A szerek kijuttatásakor fontos, hogy a szer a növény belsejében is mindenhova eljusson, különben ha csak néhány darab lárva marad életben, már nem ért semmit a védekezésünk.
Felhasználása: Kiváló formacserje, alkalmas gömbök, kockák és más geometrikus formák kialakítására. Sövényként, szegélyként, előkertekben, mediterrán és klasszikus stílusú kompozíciókban is gyakran használják. Edényben is jól nevelhető.