Caryopteris x clandonensis 'Emerald Crest' - Angol kékszakáll CS14

A Caryopteris × clandonensis egy hibrid, amely a Caryopteris incana és a Caryopteris mongholica fajok kereszteződéséből származik. Az alapfajok Kelet-Ázsiában – Kínában, Mongóliában és Japán egyes területein – őshonosak, ahol száraz, napos cserjésekben, köves lejtőkön és hegyi régiókban élnek. A nemzetségnév, Caryopteris, a görög karyon („dió”) és pteron („szárny”) szavakból ered, a termések jellegzetes „szárnyas” kialakítására utalva. A genus leírója David Don (1799–1841) skót botanikus volt. A hibridet Arthur Simmonds brit kertész hozta létre 1930-ban Clandonban (Surrey, Egyesült Királyság). A véletlenszerű kertészeti kereszteződésből származó növényt Simmonds ismerte fel és választotta ki, amely később Caryopteris × clandonensis néven vált ismertté. A cél a szárazságtűrő, bő virágzású, kompakt, késő nyári virágzású díszcserje előállítása volt. A clandonensis név a keletkezési helyre, Clandon Parkra utal.

A 'Emerald Crest' fajta a Ball Horticultural Company közreműködésével 2013-ban, Pennsylvania államban született nyílt beporzás eredményeként, majd 2022-ben kapott hivatalos oltalommal védett státuszt. Levele hullámos szélű, szürkészöld, alsó felén többnyire molyhosan ezüstös, ovális és megdörzsölve fűszeres aromájú. A égszínkék színben pompázó, hosszú porzós, ajakos virágok augusztus - októberben nyílnak, vonzzák a méheket, pillangókat. Félgömb alakú alacsony bokrot képez.

Virágszín: intenzív, égkék

Virágzási idő: augusztus–október

Magasság: 0,7-0,9 m  

Igényei: Igénytelen díszcserje. Bármilyen jó vízáteresztő képességű talajban szépen fejlődik. Szereti a meszes talajokat is. Napos esetleg félárnyékos helyre ültessük. A növekedési periódusban földjét tartsuk folyamatosan kissé nyirkosan. Az idősebb példányok viszonylag szárazságtűrőek és könnyen átvészelik az aszályos időszakot. A növény föld feletti részei a tél folyamán károsodhat/elfagyhat.

Fenntartási munkái: Kora tavasszal erősen vissza kell metszeni. Ez a virágzást nem befolyásolja, mert a virágokat az új hajtásokon hozza. Túlzottan kötött talajban gyökérrothadás előfordulhat. 

Felhasználása: Alacsony termete miatt sziklakertek aljába, alacsony nyírott sövénynek, talajtakarónak, cserjeágyakba, évelőkkel kombinálva ültethetjük. Dézsás, edényes növényként is kitűnően alkalmazható.