Chamaecyparis obtusa 'Nana Gracilis' - Hinoki álciprus 15/20

A Chamaecyparis obtusa - hinoki álciprus Japán és Tajvan erdőségiben őshonos, ezért japán hamisciprusként is említik. Nevét — a hinoki japánul „tűzfa”-t jelent — arról kapta, hogy eredeti termőhelyén rendszerint úgy pusztul el, hogy egy villámcsapástól tüzet fog, és óriásfáklyaként ég el. Jellemzően vegyes tűlevelű és lombhullató erdőkben szétszórtan fordulnak elő 100 és 2200 méter közötti tengerszint feletti magasságban. Származási helyén akár negyven méter magasra is megnövő, állományalkotó fa. A nemzetségnév a görög chamai (földközeli) és kyparissos (ciprus) szavakból ered, a fajnév (obtusa) pedig a tompavégű levelekre utal. A fajt eredetileg Stephan Friedrich Ladislaus Endlicher írta le 1847-ben. Japánban szívesen nevelnek belőle bonszájt. Európában jóval kisebb, sokszor csak nagyobb bokor. Nagyon lassan fejlődik és magas kort ér meg. Az alapfajt kertekben csak ritkán ültetik, de a leírt kertészeti változatok száma 70-nél is több. Különösen kedveltek a törpe növésű fajták. Évszázadok óta a szentélyek és templomok építésének egyik legfontosabb fája. Tartós, kellemes illatú és finom szerkezetű faanyaga miatt nagyra becsülték, a japán kultúrában a tisztaság és a szellemi felemelkedés szimbóluma.

A 'Nana Gracilis' fajta egy magonc-szelekció eredménye, melyet Richard Smith (H. Rogers & Son Nurseries, UK) 1867-ben vezette be a kereskedelembe. Kezdetben szabálytalan gömb formájú, idősebb korára széles kúp alakúvá válik. Rendkívül lassú növekedésű; 10 év alatt is csak 60–120 cm magasságot ér el. Éves növekménye csupán 5–15 cm. A pikkelylevelek sötét, fénylő smaragdzöldek, amelyek egész évben megmaradnak. A hajtásvégek jellegzetesen, kagylószerűen csavarodnak, ami egyedi, gazdag textúrát ad a növénynek. A lapított, lekerekített pikkelylevelek fonákán látható X és Y alakú, fehér rajzolat jól elkülöníti a többi ciprusfélétől. Kifejlett korában (évtizedek múlva) elérheti a 2 métert is.  

Igényei: Legideálisabb számára a félárnyék. A tűző, déli napsütés megperzselheti a finom hajtásvégeket, de a mélyárnyékban felnyúlik.A humuszban gazdag, jó víz-, és tápanyag-ellátottságú, inkább laza, mint között talajt kedvel. Savanyú, vagy semleges talajon jobban fejlődik. Télállósága jónak mondható. Szereti a magasabb relatív páratartalmat, a széltől védett laza félárnyékot, a bőséges csapadékot. Ha sok vizet kap, napra is ültethető. A száraz, forró helyeket kerülni kell, a rendszeres öntözés fiatal korban különösen fontos. Nem bírja a meszes talajt és a pangó vizet.

Fenntartási munkái: Metszeni abszolút nem szükséges. Károsítói nincsenek. Tavasszal érdemes komposzttal vagy fenyőkéreggel takarni a talaját, ami segít a nedvesség megőrzésében.

Felhasználása: Lassú növekedése miatt sziklakertek, japánkertek, előkertek, kisebb kertrészek elegáns szoliter dísze. Konténerben is nevelhető, így teraszok és balkonok exkluzív növénye lehet. Társítható más törpe örökzöldekkel, évelőkkel vagy díszfüvekkel.

Érdekességek a Hinoki álciprusról (maori nyelven: Hinoki):

A hinoki a tisztaságot és a halhatatlanságot jelképezi. A legfontosabb sintó szentélyeket, például az Ise-szentélyt, kizárólag hinoki fából építik. Ezt a szentélyt 20 évente rituálisan lebontják és újraépítik (Shikinen Sengu), hogy megőrizzék a tisztaságát és az örök megújulást. Úgy tartják, hogy a kami-k (szellemek/istenek) előszeretettel lakoznak a hatalmas, öreg hinoki fák koronájában. A sintó szertartások során használt edényeket, pálcikákat és a híres Nó-színház maszkjait hagyományosan ebből a fából faragják.

A fája rendkívül értékes: egyenes szálú, könnyen megmunkálható, nem vetemedik, és természetes módon ellenáll a rothadásnak. Az ókorban a hinokit tartották az építőanyagok királyának. A világ legidősebb fából készült épülete, a Nara-ban található Horyu-ji templom is hinoki fából épült több mint 1300 évvel ezelőtt. A japán szamuráj-kastélyok és császári paloták belső burkolataihoz és tartószerkezeteihez használták. A frissen gyalult hinoki fájának selymes fénye és citromos-fűszeres illata a luxus és a méltóság jele volt.

A hinoki illóolaja nyugtató hatású és gátolja a baktériumok szaporodását. A hagyományos japán Ofuro-kádak (fürdőkádak) legnemesebb alapanyaga. Amikor a forró víz éri a fát, az intenzív, relaxáló erdőillatot áraszt. A hinoki-fa illatát (fitoncideket) ma is használják a "shinrin-yoku" (erdőfürdőzés) terápiás hatásának utánzására.

A fájából nyert olajat sebek kezelésére és légúti betegségek enyhítésére használták. Kutatások bizonyítják, hogy a hinoki illata csökkenti a pulzusszámot és a stresszhormonok szintjét, ezért Japánban ma is gyakran használnak hinoki-illóolajat tartalmazó párnákat a jobb alvás érdekében.

A Hinoki név egyik értelmezése szerint a Hi (tűz) és no ki (fája) szavakból ered. Ennek oka, hogy az ókorban a fát és annak gyantás kérgét dörzsöléssel történő tűzgyújtásra használták a szentélyekben.