Leírás és Paraméterek
A Diervilla rivularis - sárgalonc a loncfélék családjába tartozó virágos növényfaj. Az Egyesült Államok keleti részén őshonos. Az Appalache-hegység déli részén, Alabamában, Georgiában és Tennessee-ben közepes és magas tengerszint feletti magasságban sziklákon, partokon, sziklás erdőkben, gerinceken és patakpartokon fordul elő. A nemzetség neve a francia sebész és felfedező, Pierre Boucher de Boucherville, ismertebb nevén Dièreville vagy Dierville előtt tiszteleg, melyet hivatalosan először Karl Linné használt a 1753- as Species Plantarum című művében. A fajnév latinul „patakocska”, „patakkedvelőt” jelent, mely a növény nedves életkörülményeire utal. A nevet Augustin Gattinger német-amerikai botanikus alkotta meg 1888-ban.
A 'Troja Black' fajtát Andreas Drath nemesítette a Troja faiskolában (Baumschule Troja, Barmstedt, Németország). A fajtát a 2000-es évek elején szelektálták, 2006. körül került kereskedelmi forgalomba. Közepes méretű, bokros növekedésű, sűrű ágrendszerű, rizómával terjedő, lombhullató cserje. Levelei keresztben átellenesek, oválisak vagy elliptikusak, a levélcsúcs kihegyezett, és kihajtáskor lilás-bronzos árnyalatú, nyáron sötétzölddé változik, ősszel ismét színt vált, lilás - narancsos - vöröses színekben pompázik, mialőtt lehullana. Kénsárga virágai trombita alakúak, kétajkúak. Virágát a beporzó rovarok szeretik.
Virágszín: Élénksárga.
Virágzási idő: Július–augusztus, kedvező körülmények között szeptemberig.
Magasság: 1–1,5 m magas és széles
Igényei: A napos vagy félárnyékos helyeket kedveli; mélyebb árnyékban is életképes, de lombszíne és virágzása napos fekvésben intenzívebb. Rendkívül alkalmazkodó, de a jó vízelvezetésű, humuszban gazdag talajt kedveli. Jól tolerálja a szárazságot, a kötött agyagos talajt, és a szegényesebb talajviszonyokat is, miután beállt. Fagytűrése kiváló, hideg teleken is biztonsággal áttelel. Nagyon jól tűri a városi környezetet.
Fenntartási munkái: Kevés gondozást igényel. Minden tavasszal érdemes 50 cm magasságban visszavágni, így növényünk kompakt marad, virágzása pedig intenzív lesz. Az idős ágak egyharmadának tőből történő eltávolítása (ifjítás) ajánlott 3-5 évente a vitalitás megőrzése érdekében. Tavasszal mérsékelt tápanyag-utánpótlás elősegíti a dúsabb lombot és virágzást. Száraz nyarakon alkalmankénti öntözés javasolt a színek megőrzéséért.
Felhasználása: Modern kertek látványos színfoltja, kiváló cserjecsoportokba, ágyásszegélybe, akár félárnyékos kertrészekbe és rézsűkötésre. Sötét levele és sárga virága erős kontrasztot ad, így díszértéke egész szezonban jelentős. Jól társítható más lombszínű cserjékkel. Virágai vonzzák a beporzókat, így természetközeli és rovarbarát kertekben is megállja a helyét.