Leírás és Paraméterek
A piros gyűszűvirág Nyugat-Európában honos, főképpen a hegyes erdőkben meszes talajon fordul elő. Hazánkban az Északi-Kárpátokban nagy mennyiségben található. Kétéves növény, mely az első évben csak tőleveleket hajt, a második évben a virágzati szár fejlődik ki. Magját elhullajtva nagyon jól felújul. A tőleveleknek hosszú, szárnyas nyele van, a virágzati szárlevelek közül az alsók rövidnyelűek, a felsők ülők. A levéllemez hosszúkás tojásdad, hegyes, egyenetlenül csipkés, felül sötétebb zöld, mint alul. Az egész növény finoman szőrös . Az erezet a felső oldalon bemélyed, alul erősen kiemelkedik, amiért is a levél lemeze erősen ráncos. Virágzata fürtvirágzat, egyoldalú, az egyes virágok szirma bíborvörös, belül pettyezett. Termése toktermés, tojásdad alakú, 1,5 cm hosszú, fekete színű. A növény minden része mérgező.
Az orvoslásban a növény szárított leveleiből kinyert digitoxint alkalmazzák, szívelégtelenség kezelésére. A hatásos és mérgező dózis között kicsi a különbség, ezért digitoxin alkalmazásakor szigorúan követni kell az orvos utasításait, a növény háziszerként nem használható.
A 'Dalmatian' fajta sorozatra jellemző kiváló tulajdonság, hogy virágzati szárat már az első évben hoz.
Virágszíne: lila
Virágzása: május - július
Magassága: 40-50 cm
Igényei: Meleg fekvést, mérsékelten száraz vagy üde, kissé savas kémhatású, humuszos, vályogos talaj legjobb számára. Félárnyékba való növény.
Fenntartási munkái: Ha virágzás után azonnal visszavágjuk (így nem tud magot érlelni), élettartamát meghosszabbíthatjuk. A termés megérése után a tő elpusztul, de a magokból a növény nagyon jól felújul. Lisztharmat, csigák károsíthatják.
Felhasználása: Paraszti/falusi stílusú kertek, természeti kertek növénye. Félárnyékos kertrészekbe ültessük. Évelőágyak remek háttérnövénye.