Echinops ritro Veitch's Blue - Szamárkenyér CS14

A kék szamárkenyér Európa délkeleti részén és Nyugat-Ázsiában honos, leginkább sziklás domboldalakon, füves sztyeppéken és száraz lejtőkön fordul elő, ahol tápanyagszegény, napfényes körülményekhez alkalmazkodott. Az „Echinops” név a görög „ekhinos” (tengerisün) és „ops” (megjelenés) szavakból származik, utalva a gömb alakú, tüskés virágzatára. A ‘Veitch’s Blue’ fajtát az angol Veitch család nevezte el, amely a 19. században híres kertészetet működtetett és jelentős szerepet játszott számos dísznövény bevezetésében. Ez a fajta a Veitch-ház nemesítő tevékenységének egyik emblematikus évelője, amely valószínűleg a 19. század végén vagy a 20. század elején került bevezetésre.

A ‘Veitch’s Blue’ fajta bogáncsszerű megjelenésű, magas és széles habitusú évelő. A levelei szárnyasan tagoltak, szélük élesen tüskés, tojásdadok vagy elliptikusak, ezüstszürke színűek. A levél színe is szőrös, a fonáka fehéren molyhos. A gömb alakú virágzat végálló fejecske, amelyben csak csöves, 5 szálas cimpára hasadó virágok találhatók. Közülük mindnek külön fészekörve van. A szürkéskék virágok a pillangók és méhek számára igen csalogatóak.

Virágszíne: kék

Virágzása: július - szeptember

Magassága: 70-100 cm

Igényei: Meleg, napos, szélvédett helyre, jó vízelvezetésű, laza talajba ültessük. Szárazságtűrő, napfénykedvelő növény, amely jól érzi magát meszes vagy semleges kémhatású, tápanyagban szegény talajban is. Nedves, kötött talajon gyökérrothadás fordulhat elő, ezért a túlöntözést kerüljük.

Fenntartási munkái: Testesebb, humuszban gazdag talajokon a virágzati szárak karózást igényelnek. Ősz végén vagy kora tavasszal az elvirágzott és elkórósodott növényi részeket távolítsuk el.

Felhasználása: Napos évelőágyakba egyesével vagy csoportban ültessük. Meleg- és szárazságtűrésük sok helyen alkalmazhatóvá teszi őket. Szárazvirág-kötészetben és vágott virágként is jól felhasználhatók. Nagyon jól beilleszthető a természeti kertstílus mellett modern, minimalista kertekbe is.