Euonymus alatus 'Compactus' - Szárnyas kecskerágó K4,5 80-100

Az Euonymus alatus - szárnyas kecskerágó Kelet-Ázsiából, elsősorban Kínából, Koreából és Japánból származik. Természetes élőhelyein erdőszegélyeken, ligetes hegyoldalakon, jó vízáteresztésű, közepesen tápanyagdús talajokon fordul elő. Tudományos neve az eu- (jó) és onyma (név, jelölés) szavakra vezethető vissza, utalva a jellegzetes toktermés formájára. A fajt Thunberg írta le 1780-as években. Európába a 19. század első felében került, amikor az egzotikus, élénk színeződő díszcserjék iránti igény megnőtt. A 20. században vált széles körben elterjedtté parkokban és kertekben.

A ‘Compactus’ fajta egy magonc-szelekció az USA New Jersey állambeli Princeton Faiskolában (Princeton Nurseries) szelektáltak az 1920-as évek közepén. Ez az egyed természetes mutáció folytán sokkal lassabban nőtt, sűrűbb volt az ágrendszere és alacsonyabb maradt a társainál. Hivatalosan 1928-ban vezették be a kertészeti piacra. Lassú növekedésű, sűrű, gömbölyded habitusú lombhullató cserje. A cserje vesszőin jellegzetes, parafaszerű, szögletes "szárnyak" (paralécek) találhatók, amelyek lombhullás után is érdekes textúrát és téli díszértéket kölcsönöznek a növénynek. Levelei tojásdadok, nyáron középzöldek, ősszel azonban rendkívül intenzív skarlátvörös–bíbor színben pompáznak, ami a fajta legnagyobb díszítőértéke. Apró, zöldessárga virágai tavasszal nyílnak, nem feltűnőek. Termése négyrekeszű, piros fedőszínnel és narancsszínű húsos magköpennyel. Termése az emberekre nézve rendkívül mérgező, de a madarak számára ártalmatlanok, táplálékforrás késő ősszel számukra.

Virágszín: Zöldessárga.

Virágzási idő: Május–június.

Magasság: 1–1,5 m magas, 1–1,5 m széles.

Igényei: Napos vagy félárnyékos helyet kedvel. A legintenzívebb, legvörösebb őszi színt teljes napon és csapadékkal ellátott talajon hozza, árnyékosabb helyen a színek inkább rózsaszínesebbek vagy fakóbbak lehetnek. Talajban nem válogatós, de a jó vízáteresztésű, közepesen tápanyagdús közeget részesíti előnyben. Vízigénye mérsékelt, jól bírja a szárazabb időszakokat. Fagytűrése kiváló, a kontinentális teleket is károsodás nélkül átvészeli. Különleges igényt nem támaszt.

Fenntartási munkái: Metszést ritkán igényel, formázását a tél végén vagy kora tavasszal célszerű elvégezni. Kerüljük a drasztikus visszavágást, mert az elronthatja a természetes habitusát Öntözése fiatal korban rendszeres, később visszafogható. Tápanyag-utánpótlása tavaszi időszakban javasolt komposzttal vagy lassú lebomlású műtrágyával. A talaj takarása elősegíti a nedvesség megőrzését és mérsékli a gyomosodást.

Felhasználása: Kiváló szoliter cserje, cserjecsoportokba, alacsony sövényként vagy parkok, kertek őszi színfoltjaként. Kis mérete miatt kisebb kertekbe és nagyobb sziklakertekbe is ideális.

Érdekeségek a szárnyas kecskerágóról:

Kínában a növényt Gui Jian Yu néven ismerik, ami tükörfordításban „szellemnyilat” vagy „ördögnyilat” jelent. Ez az elnevezés a vesszőkön található különleges, éles paralécekre (szárnyakra) utal.

Japánban a növény neve Nishiki-gi, ami „brokát fát” jelent, mely a brokát szövetek gazdag, ragyogó színeire utal. Bizonyos ázsiai régiókban a terméséből és kérgéből nyert anyagokat festésre, sárga és barna színek előállítására használták.

A japán folklórban a Nishiki-gi az udvarlás szimbóluma volt. Egy ősi legenda szerint egy szerelmes ifjú feldíszített ágakat (Nishiki-gi) hagyott a kedvese háza előtt minden éjjel. Ha a lány bevitte az ágakat, az a lánykérés elfogadását jelentette.

Fája rendkívül kemény faanyag: Angolul „Spindle tree”-nek (orsó fa) hívják, mert fájából régen orsókat, kötőtűket és fogpiszkálókat faragtak.