Leírás és Paraméterek
Az Euonymus alatus - szárnyas kecskerágó Kelet-Ázsiából, elsősorban Kínából, Koreából és Japánból származik. Természetes élőhelyein erdőszegélyeken, ligetes hegyoldalakon, jó vízáteresztésű, közepesen tápanyagdús talajokon fordul elő. Tudományos neve az eu- (jó) és onyma (név, jelölés) szavakra vezethető vissza, utalva a jellegzetes toktermés formájára. A fajt Thunberg írta le 1780-as években. Európába a 19. század első felében került, amikor az egzotikus, élénk színeződő díszcserjék iránti igény megnőtt. A 20. században vált széles körben elterjedtté parkokban és kertekben.
A ‘Compactus’ fajtát az Egyesült Államokban szelektálták a 20. század elején. A 'Compactus' megnevezés 1938-ból származó feljegyzésekben már szerepel. A legfontosabb különbség az alapfajhoz képest a mérete. E fajta sokkal lassabban nő, és kisebb marad: jellemzően 0,6 és 1 méter közötti magasságot ér el (ritkán 1,2 m), és szélessége is hasonló, vagy kissé szélesebb lehet. Habitusát tekintve sűrűbb és kompakt, gömbölyded formát vesz fel. A növény igazi díszértékét ősszel mutatja meg, amikor sötétzöld levelei lenyűgöző, izzó skarlát-, karmazsin- vagy liláspiros színbe öltöznek, innen kapta az angol nyelvterületen a "Burning Bush" (égő bokor) nevet. Szárai bordásak, jellegzetes parás szárnyakkal (paralécekkel), melyek alapján a növény a „szárnyas kecskerágó” nevet kapta. Virágai aprók, zöldes árnyalatúak, kevéssé feltűnőek. Termése négyrekeszű, piros fedőszínnel és narancs húsos magköpennyel. Termése rendkívül mérgező.
Virágszín: zöldesfehér
Virágzási idő: május–június
Magasság: 0,8–1,5 m, szélessége 1–1,5 m
Igényei: Napos vagy félárnyékos helyet kedvel. A legintenzívebb, legvörösebb őszi színt teljes napon és csapadékkal ellátott talajon hozza, árnyékosabb helyen a színek inkább rózsaszínesebbek vagy fakóbbak lehetnek. Talajban nem válogatós, de a jó vízáteresztésű, közepesen tápanyagdús közeget részesíti előnyben. Vízigénye mérsékelt, jól bírja a szárazabb időszakokat. Fagytűrése kiváló, a kontinentális teleket is károsodás nélkül átvészeli. Különleges igényt nem támaszt.
Fenntartási munkái: Metszést ritkán igényel, formázását a tél végén vagy kora tavasszal célszerű elvégezni. Öntözése fiatal korban rendszeres, később visszafogható. Tápanyag-utánpótlása tavaszi időszakban javasolt komposzttal vagy lassú lebomlású műtrágyával. A talaj takarása elősegíti a nedvesség megőrzését és mérsékli a gyomosodást.
Felhasználása: Kiváló díszcserje parkokba, előkertekbe, szoliterként vagy csoportosan ültetve. Őszi lombszíne miatt kiemelt szerepe van őszi hangulatkertekben. Ideális választás alacsony sövénynek, kerti szegélynek, sziklakertbe, vagy akár edényes növénynek a teraszra a kompakt mérete és a rendkívüli őszi díszértéke miatt.