Forsythia × intermedia 'Spectabilis' - Aranyfa/aranycserje K2 40-60

A Forsythia × intermedia hibridet Hermann Zabel hozta létre, 1880 körül, az első leírása 1885-ben jelent meg. Hermann Zabel német botanikus és kertész volt, aki a Gartenflora című szakfolyóiratban publikált, és a németországi Eberswalde (Berlin közelében) található Királyi Porosz Erdészeti Akadémia Botanikus Kertjének igazgatója volt. mindkét ős Kelet-Ázsia – főként Kína és Korea – hegyvidéki, ligetes élőhelyeinek jellegzetes cserjéje. A nemzetség nevét William Forsyth (1737-1804), a Kensington-palota királyi kertjének skót felügyelője és többek között a "Értekezés a gyümölcsfák kultúrájáról és kezeléséről" című könyv szerzője kapta , amely a maga idejében valószínűleg a témában legszélesebb körben olvasott mű volt. A Forsythia fajok Kínában már az ókorban is ismert dísznövények voltak, a tavasz korai jelképeiként. Európába a 18–19. század fordulóján kerültek be botanikus kertek gyűjteményén keresztül, ahol a hibrid keletkezését követően gyorsan elterjedtek díszértékük miatt.

A 'Spectabilis', magyar nevén az óriás aranycserje vagy 'Spectabilis' aranyfa, az aranycserjék egyik legrégebbi és legelismertebb, legnépszerűbb fajtája, amelyet méltán tartanak a többi fajta kiindulási alapjának. Erőteljes, gyors növekedésű, ívesen széthajló ágrendszerű, lombhullató cserje. Virágzás után megjelenő levelei közepes méretűek, ovális-lándzsásak, fűrészes szélűek, nyáron élénkzöldek. Őszi lombszíne általában sárgászöld, esetenként enyhe lila árnyalattal. Szárai hosszúak, hajlékonyak, sűrű elágazásúak. E fajta arról nevezetes, hogy a virágok sűrűn és bőségesen helyezkednek el az ágakon, lenyűgöző, intenzív sárga színfoltot képezve a kertben.

Virágszín: Élénk sárga

Virágzási idő: Március–április

Magasság: 2–3 m magas és széles

Igényei: Napfényben fejlődik a legszebben, de félárnyékot is elvisel. Talajban nem válogat, de jó vízelvezetésű, középkötött talajban díszít a legjobban. Mérsékelt vízigényű. Jól tűri a szárazságot, ha már begyökeresedett. Az első évben érdemes rendszeresen öntözni. Jó fagytűrő, speciális igénye nincs.

Fenntartási munkái: A metszés kulcsfontosságú a bőséges virágzás fenntartásához. A metszést közvetlenül a virágzás befejezése után kell elvégezni. Ez azért fontos, mert a következő évi virágrügyeket az az évi új hajtásokon hozza. A régi, elvirágzott ágakat tőből lehet eltávolítani, a többi hajtást pedig egy erős rügyig visszavágni. E metszést nem szükséges minden évben megcsinálni, de a rendezett habitus miatt érdemes 2-3 évente elvégezni. Nyáron mérsékelt öntözés javasolt, tápanyagpótlás tavasszal lassan oldódó műtrágyával vagy komposzttal. A talajtakarást jól meghálálja, ami segíti a nedvesség megtartását.

Felhasználása: Kiválóan alkalmas nyírt vagy nyíratlan sövénynek, szoliter növénynek, vagy akár rézsűk beültetésére. Tavaszi virágágyások kiemelt eleme lehet, valamint vegyes cserjecsoportokban is jól mutat.Rövid ideig, de vágott virágként is használható. A tavasz hírnöke.

Aranyaeső, aranyvessző, aranyfa?

Aranyfa / Aranycserje (Forsythia)

Kora tavaszi: Levelek fakadása előtt, március-áprilisban nyílik.

Növekedés: Felálló vagy csüngő ágú díszcserje.

Jelentősége: Tavasz első hírnöke, igénytelen, szaporítása egyszerű. 

2. Aranyeső (Laburnum)

Nyár eleji: Május-júniusban virágzik lecsüngő, sárga fürtvirágzattal.

Növekedés: Cserje vagy kisebb fa.

Mérgező: Minden része (főleg a termése) erősen mérgező!. 

3. Aranyvessző (Solidago)

Nyár végi/őszi: Sűrű füzérvirágzattal díszít, nyár végén virágzik.

Növekedés: Magas, évelő növény (pl. kanadai aranyvessző).

Előfordulás: Észak-Amerikából származik, nálunk is kivadult