Gyümölcsfa Mandula Tétényi kedvenc 160/180

A 'Tétényi kedvenc' fajtát Brózik Sándor szelektálta a 'Budatétényi 6' tájfajta szabadbeporzású magoncaiból. Magyarország a mandula termeszthetőségének északi határán helyezkedik el. Melegigényes növény. A termőrügyek télen -17-18 C-on már károsodnak. A téli fagytűrő képesség összefüggésben van a fák kondícionális állapotával. A papírhéjú fajták a legkevésbé télállóak a keményhéjúak a leginkább fagytűrőek. Nagyon korán virágzik, ezért -3 és -5 C-os lehűlések gyakran károsítják a világokat. A mandulafa fényigénye viszonylag nagy, ezért hazai környezeti viszonyok között csak megfelelő térállással és szakszerű ritkítómetszéssel párosítva elégíthető ki. Vízigénye mérsékelt, (évi 400-500 mm), de a nyári hónapokban kiegyenlített vízellátást igényel. A szárazságra és az erős szélre érzékeny. A mandula 6,5 és 7,5 pH-jú, gyengén vagy közepesen meszes, meleg, jó tápanyag- és vízgazdálkodású, legalább 70 cm-es termőrétegű, levegős laza vagy középkötött talajokon fejlődik jól.

Érési ideje: Középkorai érésű fajta, általában szeptember első felében érik. A termések héja könnyen törhető, a magbél jól elválik a héjtól, ami megkönnyíti a feldolgozást.

Gyümölcse: A termése középnagy, kissé megnyúlt alakú, világos zsemleszínű, hengeres, telt, hegyesedő végű. Héja világosbarna és sima felületű. A magbél telt, enyhén hosszúkás, íze kellemesen édes, enyhe aromával. A magbél kihozatala kedvező, 45–50% körüli. A héj vékony, könnyen törhető, de elég kemény ahhoz, hogy jól védje a magot a raktározás idején. Kitűnő csemege minőségű, de édesipari felhasználásra is kiváló.

Hajtásrendszere: A fa középerős növekedésű, koronája szélesen elágazó, jól szellőző, ritka koronájú, metszéssel könnyen karbantartható. A virágrügyek elsősorban rövid termőrészeken helyezkednek el, ami a rendszeres terméshozamot segíti elő. A hajtások világosbarnák, erőteljesek, jól beérnek, ami kedvez a télállóságnak. Elsűrűsödésre hajlamos.

Termőképessége: Bőtermő, virágzása középkésői, önmeddő. Egyenletes és megbízható hozamokat ad. A termésmennyiség évről évre kiegyensúlyozott, nem hajlamos az alternanciára.

Pollenadói: Tétényi bőtermő, Budatétényi 1, Budatétényi 70.

Kártevői, betegségei: A téli lehűléseket kiválóan tűri, sarka vírusra, moníliás hajtáshervadásra és gnomóniás levélfoltosságra fogékony. A levéltetvek és a mandulavincellér esetenként károsíthatják, de normál növényvédelmi technológiával jól kordában tarthatók.

Felhasználása: Friss fogyasztásra alkalmas, konyhai feldolgozásra is használható. Édes, kellemes ízű magbele miatt kiváló csemegeként, süteményekhez, marcipánhoz, valamint mandulaolaj előállítására is alkalmas. Kitűnően tárolható, jól szállítható.

Előnye: Hazai nemesítésű, jól alkalmazkodó, részben öntermékeny fajta, amely kiegyensúlyozott terméshozamot és kitűnő minőségű magbelet ad. Szárazságtűrő és piacos, sokoldalúan hasznosítható.

Mandula alanyok:

Mandula magonc (Prunus dulcis): a legelterjedtebb alany a száraz, napos klímájú területeken. Kiváló szárazság- és mésztűrő képességgel rendelkezik, mélyre hatoló gyökérzete miatt jól hasznosítja a talaj mélyebb rétegeinek nedvességtartalmát. Ugyanakkor fagyérzékenyebb, ezért a hidegebb, fagyzugos térségekben nem javasolt a használata.

Keserűmandula magonc: hasonló tulajdonságú, de még erősebb növekedést biztosít, és a meszes, gyengébb szerkezetű talajokon is jól fejlődik. Nagy előnye a hosszú élettartam és a kiváló szárazságtűrés, ám ez is csak a melegebb, védett fekvésű területeken ajánlott.

Őszibarack magonc (Prunus persica): alanyként ott válik előnyössé, ahol a talaj kissé kötöttebb, és a vízháztartás kiegyensúlyozottabb. A mandulánál jobb fagytűrésű, ezért hűvösebb területeken is használható. Mésztűrése viszont gyenge, így meszes talajokra nem ajánlott. Az őszibarack alanyon álló mandulák korábban fordulnak termőre, de rövidebb élettartamúak, és rendszeres vízellátást igényelnek.

Mandula × őszibarack hibridek: A korszerű intenzív ültetvényekben egyre gyakrabban alkalmazzák pl: a GF 677, GF 557, Hansen 2168 vagy Nemaguard típusok. Ezek az alanyok a mandula szárazságtűrését ötvözik az őszibarack jobb hidegtűrésével. Jellemzően erős növekedést adnak, kiválóan alkalmazhatók meszes, gyengébb vízellátottságú talajokon, ugyanakkor nem minden hibrid viseli el a téli fagyokat. Magyarországon főként a GF 677 terjedt el, különösen déli és középső régiókban.

Szilva alany (Prunus domestica vagy Myrobalan – Prunus cerasifera): Ritkábban, speciális körülmények között előfordul elő a használata. Ezt főként nedvesebb, kötöttebb talajokon alkalmazzák, ahol a mandula gyökere nem fejlődne megfelelően. A szilva alany jobban viseli a magasabb talajnedvességet és a hidegebb teleket, viszont gyakori az oltási összeférhetetlenség, ami rövidebb élettartamot eredményezhet.