Hydrangea arborescens 'Sweet Annabelle' - Cserjés hortenzia 20-40 C5

A Hydrangea arborescens, vagyis a cserjés hortenzia Észak-Amerika keleti részéről, főként az Appalache-hegység lejtőiről származik. Természetes élőhelyén patakpartokon, erdőszéleken fordul elő. A faj neve a görög „hydor” (víz) és „angeion” (ér-) szavakból ered, utalva a növény vízigényére. A faj név - arborescens - jelentése 'fás', mely az elfásodó, cserjeszerű ágakra utal. Az alapfaj gyökerét és kérgét a cseroki indiánok vízhajtóként, valamint vesebetegségek és vesekő kezelésére használták.

A 'Sweet Annabelle' (hivatalos fajtanevén 'Ncha4' és a Proven Winners forgalmazásában a népszerű Invincibelle® Ruby sorozat tagja) a klasszikus 'Pink Annabelle' hortenzia továbbfejlesztett változata, amelyet hatalmas, gömb alakú, ezüstösen rózsaszín virágfejei és erős, robusztus szárai tesznek különlegessé. Kompakt, sűrű növekedésű, robusztus, erős szárakkal, amelyek jól megtartják a nagy virágfejeket, így azok eső vagy szél hatására sem hajlamosak a lehajlásra. Levelei széles tojásdadok, durván fűrészes szélűek, sötétzöldek és kissé fényesek. A nyár elején megjelenő virágzatai gömbölyűek, sűrűn álló, steril virágokból állnak, melyek kiváló díszértéket képviselnek. Elvirágzás után a virágfejek visszazöldülnek majd bebarnulnak, és szárítva is megtartják formájukat. Virágzata megszáradva télen is a növényen marad. 

Virágszín: lágy pasztell rózsaszín, később világosabb, krémes árnyalatba hajlik

Virágzási idő: júniustól szeptemberig

Magasság: 120–150 cm, szélessége hasonló

Igényei: Napos–félárnyékos helyet kedvel; talajban a jó vízáteresztésű, humuszban gazdag földet részesíti előnyben. Enyhén savanyú vagy semleges kémhatású talajokat kedvel, de az enyhén meszes talajokat is elviseli, bár itt fejlődése, virágzása visszamaradhat, levele kissé klorózisossá válhat. Vízigénye közepes‑magas; száraz időszakban rendszeres öntözést igényel. Pangó vizet és a kiszáradást nem tűri. Fagytűrése jó.

Fenntartási munkái: A cserjés hortenzia az azévi (friss) hajtásokon hozza virágait. Ezért a metszést kora tavasszal (márciusban), még a rügyfakadás előtt kell elvégezni. A szárakat erősen, 15-20 cm magasságban vissza kell vágni a talajszint fölé, ami kompaktabb növekedést és nagyobb virágfejeket eredményez. Tavaszi tápanyag‑utánpótlás javasolt komposzttal vagy lassan oldódó műtrágyával. Talajtakarás elősegíti a nedvesség megtartását és a gyomosodás csökkentését. Öntözésre a vegetációs időben mindig szüksége van. Támasztékra lehet szüksége a virágzás idején, mert hatalmas virágfejei miatt a szár elhajolhat.

Felhasználása: Ideális szoliternek, cserjecsoportba, virágágyások szegélyébe vagy kertek középpontjába. Nagy fehér virágzata vágottvirágnak és szárított virágnak is alkalmas. Nagyobb méretű dézsában vagy konténerben a teraszok, erkélyek dísze is lehet, feltéve, hogy biztosítjuk számára a megfelelő öntözést.