Hydrangea paniculata 'Phantom' – Bugás hortenzia K5 60-80

A bugás hortenzia (Hydrangea paniculata) Kelet-Ázsiából, főként Japán, Kína és Korea hűvös erdeiből származik. Természetes élőhelyén folyópartok, ligetek és hegyoldalak dísze. Az alapfaj első tudományos leírása 1829-ben Siebold és Zuccarini munkájához köthető. A hortenzia a japán kertekben az élet változékonyságát jelképezi, hiszen virágai színüket folyamatosan változtatják. A koten engei hagyományban a bugás hortenziát az elmúlás szépségének és a tisztaságnak a szimbólumaként tisztelték. A hortenzia Ázsiában a bőséget, a vendégszeretetet és az esőt szimbolizálja. Japánban a júniusi Ajisai Matsuri, vagyis a Hortenzia Fesztivál során színes tömegeik a monszuneső gazdagságát és a termékenységet ünneplik. A faj neve a görög „hydor” (víz) és „angeion” (ér-) szavakból ered, utalva a növény vízigényére. A paniculata fajnevet a virágok füzérekben való elrendeződésére használják. 

A ’Phantom’ fajtát Belgiumban nemesítették az 1990-es évek végén, a híres Buggenhout régióban, amely Európa egyik meghatározó dísznövény-nemesítő központja. A „Phantom” név a fenségesen lebegő, hatalmas fehér bugákra utal, amelyek szinte éteri könnyedséggel díszítik a bokrot. Gyökérzete erőteljes, rostos, amely jól hasznosítja a nedvességet és a tápanyagokat. Szára erős, fásodó, így a hatalmas bugák súlyát is elbírja. Levelei oválisak, fűrészes szélűek, sötétzöldek, nyár végére mélyebb tónust kapnak, kontrasztot képezve a virágzattal. Virágzata kúpos, rendkívül nagyméretű, akár 40 cm hosszú is lehet. Termése apró toktermés.

Virágszín: Kezdetben hófehér, majd krémes, a nyár végén halvány rózsás árnyalatba hajlik.

Virágzási idő: Július - szeptember

Magasság: 2–2,5 m

Igényei: Napos vagy félárnyékos fekvést, üde, humuszos, jó vízelvezetésű talajt igényel. Télálló, így a magyarországi klímát is jól bírja. Talaja kémhatásával szemben nem igényes. Optimális számára az enyhén savas vagy semleges kémhatás.

Fenntartási munkái: Metszése kulcsfontosságú a bőséges virágzásért, amit kora tavasszal (március-április), a fagyok elmúltával kell elvégezni, mert az idei, új hajtásokon virágzik. Metszéskor a gyenge/beteg hajtásokat távolítsuk el, az erősebbeket pedig metsszük vissza erőteljesen (akár 30-50 cm-re a földtől, vagy az 1/3-ára/felére) a nagyobb méretű virágok elérése érdekében. Nyáron rendszeres öntözést kíván, a virágbugák elnyílása után visszavágva bokrosabb növekedésre serkenthető.

Felhasználása: Kiemelkedő díszértékű szoliterként, cserjecsoportba ültetve, vagy parkok, természeti kertek fő látványosságaként. Alkalmas japánkertekbe, modern kertekbe is. Nagy virágai miatt impozáns dísze lehet reprezentatív előkerteknek, de vágott és szárított virágként is kedvelt. Mérete miatt virágzó sövénynek is alkalmas.