Enkianthus campanulatus – Csengőbojt Pink Spire K5 30/40

Az Enkianthus campanulatus - csengőbojt Kelet-Ázsiában, elsősorban Japán hegyvidéki erdeiben őshonos, ahol hűvös, páradús klímában, savanyú talajú lomberdők peremén és nyílt tisztásokon fordul elő. A latin Enkianthus név a görög enkyos (duzzadt) és anthos (virág) szavak összevonásából ered, utalva a faj jellegzetesen felfújt, harang alakú virágzatára, a fajnéva latin campanulatus szóból származik, jelentése harang alakú, a virágok alakjára utalva (Campanulata: harangvirág). Tudományos leírását Carl Johann Maximowicz készítette a 19. század közepén. Japán kertkultúrájában már több száz éve nagy becsben tartott díszcserje, amelyet elegáns, áttört koronája és látványos őszi lombszíneződése miatt ültettek templomkertekbe és díszkertekbe. Az Enkianthus campanulatus a 19. század második felében került Európába botanikus kertek közvetítésével, ahol gyorsan kedveltté vált a savanyú talajt kedvelő díszcserjék között. Angliába először Charles Maries botanikus révén került - az 1800-as évek végén -, aki ázsiai növénygyűjtő útjáról hozta magával.

Az 'Pink Spire' ( 'Wink's Pink' néven is ismert) lassú növekedésű, laza, finoman elágazó bokor. Kifejlett korában általában 1,8–2,5 méter magasra, de  esetekben akár 5 méterre is megnőhet. Levelei középméretűek, tojásdad alakúak, tavasszal élénkzöldek, nyárra sötétebb tónusúak, ősszel élénk narancs-, vörös- és bordó árnyalatokra színeződnek. Szárai karcsúak, gyakran örvösen álló oldalágakkal, ami elegáns, ernyőszerű koronát eredményez. Virágai csüngő fürtökben jelennek meg; harang alakúak, krémsárga/rózsaszínűek, sötétebb rózsaszín erezettel, és szegéllyel. A virágok nektárban gazdagok, vonzzák a méheket és pillangókat.

Virágszín: krémsárga/rózsaszín

Virágzási idő: május–június

Magasság: 1,5–2,5 m; szélessége általában 1,5–2 m

Igényei: Napfényben de inkább félárnyékban érzi jól magát; savanyú, jó vízgazdálkodású, humuszos talajt igényel. Vízigénye közepes, ültetés után rendszeres öntözést kíván. Fagytűrése jó, de a fiatal tövek védelmet igényelhetnek a téli szárító szelektől.

Fenntartási munkái: Metszést csupán szerkezetalakítás vagy ritkítás céljából igényel kora tavasszal. A talaj savanyúságának fenntartásához ajánlott évente savanyú tőzeggel szórjuk körbe a tövét. A talaj savanyítására használhatunk timsót is: 10 liter vízbe rakjunk 1-1,5 evőkanállal és ezzel az oldattal öntözzük meg növényünket 2-3 havonta. Rendszeres, mérsékelt öntözés javasolt különösen száraz nyarakon. Tápanyag-utánpótlását savanyú talajt kedvelő növényekhez ajánlott tápoldattal érdemes megoldani.

Felhasználása: Kiváló díszcserje ágyásokba, savanyú talajú kertrészekbe, rododendronok és azáleák kísérőnövényeként. Szoliterként is elegáns megjelenést biztosít, csüngő virágai és őszi lombszíne kiemelkedő díszértéket ad. Edényben is nevelhető, ha biztosított a megfelelő talajkeverék.