Leírás és Paraméterek
A Rhododendron - hangarózsa, havasi rózsa, havasszépe nemzetség rendkívül kiterjedt, több száz fajt magában foglaló csoport, amely elsősorban Kelet-Ázsiában, a Himalája térségében, Kínában, Japánban őshonos, de a 19. századtól sokfelé elterjedt az északi féltekén: Észak-Amerika és Európa hegyvidéki területein is megonosodott. Természetes élőhelyén hűvös, csapadékos klímán, savanyú kémhatású, humuszban gazdag talajokon, gyakran erdők aljnövényzetében vagy hegyvidéki lejtőkön fordul elő. A tudományos név a görög rhodon (rózsa) és dendron (fa) szavakból ered. A nemzetséget Carl von Linné írta le 1753-ban. A rododendronok Ázsiában már évszázadokkal ezelőtt fontos dísznövények voltak, különösen Kínában és Japánban, ahol a természet szépségének és az állandóságnak szimbólumai. Európába a 18. században kerültek botanikai gyűjtések révén. A 19. századtól kezdve Angliában, Németországban és Hollandiában intenzív nemesítés indult, amelynek eredményeként ma már rendkívül változatos formájú, színű és méretű fajták állnak rendelkezésre.
A ‘Königstein’ fajtát a VEG Saatzucht Zierpflanzen (állami dísznövény-nemesítő vállalat) keretein belül nemesítették Németországban, Drezda közelében az 1980-as évek előtt. A Rhododendron kiusianum (japán hegyi azálea) egyik szelekciója. A fajtát a Szász-Svájcban található híres Königstein erődről nevezték el. Alacsony, párnaszerűen szétterülő, rendkívül sűrű növekedésű félörökzöld cserje. Rendkívül lassú növekedésű, a 60-80 cm-es magasságot 10 év alatt éri el. Apró, fényes, sötétzöld, ovális levelei vannak. A növény félörökzöld, hidegebb teleken a levelek egy része lehullhat. Különlegessége, hogy a téli hónapokban a lombozat gyönyörű bordó-vörös vagy bronzos árnyalatot vesz fel. Szárai erőteljesek, jól elágazók. Virágai tölcséres alakúak, a még nem teljesen kifejlődött lombozat felett nyílnak, enyhe illattal. Színe mély, intenzív ibolyakék vagy bíborlila, a torokban gyakran sötétebb foltozással. A lila azálea-fajták között az egyik legtisztább, legragyogóbb színű. Termése toktermés, díszítő értéke elhanyagolható.
Virágszín: ibolyakék vagy bíborlila
Virágzási idő: május
Magasság: 0,5–0,6 m, szélesség 0,8–0,9 m (melyet 10 év alatt ér el)
Igényei: Félárnyékos vagy világos, szűrt fényű fekvést kedvel. Talaja savanyú kémhatású (pH 4,5-5,5), jó vízáteresztésű, humuszban gazdag legyen. Vízigénye közepes, a kiszáradást nem tűri. Pangóvizet nem viseli el, de a talaját tartsuk folyamatosan nedvesen. Fagytűrése kiváló (akár -20°C-ig), a téli hideget jól viseli.
Fenntartási munkái: Metszést általában nem igényel, csak az elhalt vagy sérült részek eltávolítása szükséges virágzás után. Az elnyílt virágzatok eltávolítása segíti a következő évi bimbók fejlődését. Rendszeres öntözés javasolt, különösen száraz időszakban. Fenyőmulccsal való talajtakarás és tavasszal rododendronok számára készült tápanyag kijuttatása ajánlott.
Felhasználása: Savanyú talajú díszkertek, félárnyékos ágyások, erdőkerti jellegű beültetések kiváló növénye. Szoliterként és cserjecsoportokban is jól érvényesül, világos virágszínével különleges hangsúlyt ad a tavaszi kertnek.