Leírás és Paraméterek
A Spiraea japonica - japán gyöngyvessző Kelet-Ázsiában, főként Japánban, Kínában és Koreában őshonos lombhullató cserje. Természetes élőhelyein hegyvidéki réteken, erdőszéleken és folyóvölgyekben fordul elő, napos fekvésben, jó vízáteresztésű, mérsékelten tápanyagdús talajokon. A nemzetségnév a görög speira szóból ered, amely hajlított, íves ágra utal, míg a japonica fajnév a japán eredetet jelöli. A fajt Carl von Linné írta le 1753-ban. A japán gyöngyvessző Kelet-Ázsiában régóta alkalmazott dísznövény, elsősorban természetközeli és templomkertekben. Európába a 19. században került, ahol gyorsan elterjedt kiváló alkalmazkodóképessége és hosszú nyári virágzása miatt. A 20. század második felétől a színes lombú fajták váltak különösen népszerűvé.
A 'Neon Flash' az egyik legnépszerűbb régi fajta, az 'Anthony Waterer' továbbfejlesztett, intenzívebb színű és ellenállóbb változata. Japánban fedezték fel, és Barry Yinger, valamint a marylandi Brookside Gardens vezette be a nyugati kereskedelmi forgalomba. Kompakt, alacsony, sűrű, kerekded habitusú, gyors növekedésű, lombhullató cserje.A levelek tavasszal vöröses-bronzos vagy bíboros árnyalattal bújnak elő, majd nyárra sötétzöldre érnek. Ősszel a lombozat ismét átalakul, és drámai sötétbordó, lila vagy rézvörös színeket ölt. Szárai sűrűn elágazók. A virágok június-júliusban jelennek meg, majd szeptemberig hullámokban újra virágoznak. Gyönyörű, mély és élénk rózsaszín színű, végálló virágzatokban csoportosulnak, erre utal a „Neon Flash” fajtanév. A hosszan tartó virágzás számos pillangót, méhet és dongót vonz. Termése apró tüszőtermés, díszértéke elhanyagolható.
Virágszín: élénk bíborpiros
Virágzási idő: június–augusztus
Magasság: 0,6–0,8 m, szélesség 0,7–1 m
Igényei: Napos fekvésben fejlődik a legszebben, ahol lombszíne a legintenzívebb. Félárnyékban is megél, de színe fakóbb lehet. Igénytelen, a legtöbb átlagos, jó vízelvezetésű kerti talajban megél, de nem szereti a kiszáradást. A pH-értékkel szemben nem különösebben érzékeny, tolerálja a savanyú és enyhén lúgos talajt is. A jó vízáteresztésű, közepes tápanyagtartalmú talajokat kedveli. Közepes vízigényű, a szárazságot jól tűri, de a legmelegebb hónapokban érdemes rendszeresen öntözni.
Fenntartási munkái: Tavasszal erőteljesen visszavágható, mivel az adott évi hajtásokon virágzik. A rendszeres metszés kompakt habitust és dúsabb virágzást eredményez. Hosszan tartó szárazság idején öntözést igényel. Tavasszal komposzt vagy általános kerti tápanyag kijuttatása ajánlott.
Felhasználása: Alacsony sövényként, szegélynövényként, cserjecsoportokban, sziklakertben, ágyások előterében és edényes kiültetésre is kiváló. Színes lombja és hosszú virágzása miatt modern és hagyományos kertekbe egyaránt illik. Jó beporzóvonzó növény.