Rosa TM - Magastörzsű rózsa csüngő K10 TM125/150

A Rosa - rózsák nemzetsége a rózsafélék családjának (Rosaceae) névadója, amelybe több mint 100–150 fás szárú, évelő faj és több tízezer nemesített fajta tartozik. A rózsák megjelenése rendkívül változatos: léteznek alacsony, kompakt törperózsák, felálló szárú cserjék és akár 7 méter magasra kúszó fajták is.  A vadrózsák eredetileg az északi félteke mérsékelt égövi területein honosak (Ázsia, Európa, Észak-Amerika és Északnyugat-Afrika), a legnagyobb fajgazdagság Nyugat-Kínában tapasztalható. Gyakran fordulnak elő nyílt erdőkben, mezőkön, folyópartokon és útszéleken. A legtöbb rózsa a napsütötte, nyílt helyeket kedveli. A jó vízelvezetésű, de nedvességtartó, humuszban gazdag, enyhén savanyú vagy semleges kémhatású (pH 6,5–7) talajban fejlődnek a legjobban Espace pour la vie. Bár jól alkalmazkodnak, a pangó vizet nem bírják.

A rózsa az egyik legrégebben kultúrába vont dísznövény; Kínában már körülbelül 5000 évvel ezelőtt megkezdődött a kerti termesztése. Az ókori rómaiak, görögök és föníciaiak is nagy becsben tartották: gyógyászati célokra, parfümkészítésre és ünnepek alkalmával használták. Európába a keresztes hadjáratok során jutottak el újabb fajták, de a mai modern rózsák korszaka 1867-ben, az első teahibrid megjelenésével vette kezdetét.

A magastörzsű csüngőágú rózsa fajták polyantha típusú hibridek. E növényeknél a törzsmagasság 60 cm, 90 cm vagy 120cm esetleg 180 cm. Fontos tulajdonság, hogy a törzs magassága nem változik, csak vastagszik. Ezért vásárláskor ezt mindenképpen vegyük figyelembe! A nemes rész (melyet koronába oltással szaporítanak) ágai ívesen, kecsesen lecsüngőek. Egy jól fejlett példány koronaátmérője elérheti az 1–1,5 métert is. A hajtások végén hozott fürtök súlya alatt az ágak kecsesen meghajolnak. Levele apró, sűrű, fényes, bőrszerű, középzöld. Apró, telt, pompon alakú virágai hatalmas, akár 15-20 virágból álló fürtökben nyílnak. Folytonvirágzó. Június elejétől egészen a kemény fagyokig megbízhatóan és sűrűn hozza az újabb virágokat. 

Virágszín: halvány rózsaszín

Virágzási idő: Júniustól az első fagyokig, folyamatosan

Magasság: törzsmagaságtól függ

Igényei: A bőséges virágzás érdekében teljes napfényt igényel. Jó vízáteresztő, tápanyagban gazdag talajban fejlődik a legszebben. Közepes vízigényű.

Fenntartási munkái: A csüngő rózsa koronája nagy felületen kapaszkodik a szélbe, és a törzs könnyen eltörhet. Ezért a növényt szinte egész életében erős karóhoz kell rögzíteni. A vadrózsa törzse vadhajtásokat hozhat a rózsatőből vagy a törzs oldalából. Ezeket tőből távolítsuk el. Az oltási hely (ahol a korona és a törzs találkozik) a fagyra legérzékenyebb rész. Télen ezt a pontot az első pár évben érdemes védeni (például takarással vagy jutazsákkal). Tavasszal a hosszú, lecsüngő ágakat egyharmaddal vagy felével vágjuk vissza. Fontos, hogy a vágást egy olyan rügy felett végezzük el, amely kifelé vagy lefelé néz. Így az új hajtás a rügy állásának megfelelően növekszik majd. Idővel a korona elöregedhet. Ilyenkor (3-4 évente) a legidősebb, fás, szürke ágakat tőből (az oltási hely körül) vágd ki, hogy helyet adj a friss, zöld, dúsan virágzó hajtásoknak. Az elvirágzott részek eltávolítása serkenti a folyamatos virágzást. Rendszeres tápanyag-utánpótlás és száraz időszakban öntözés javasolt.

Felhasználása: Szoliterként használhatjuk akár előkertben is. Edényes növényként alkalmazva csodaszép látványt ad teraszokon, erkélyen, bejáratok két oldalán. Felhasználható évelő- és alacsony cserjeágyásokban is. Terápiás és szenzoros kertek elmaradhatatlan növénye.

Érdekességek a rózsáról:

Keleti kertek: Kínában már i. e. 500-ban Konfuciusz is írt a császári kertek rózsáiról. Mezopotámiában és Perzsiában a rózsa a paradicsomi kertek központi eleme volt, a tisztaság és a spirituális tudás jelképeként.

Görög-római világ: A görögöknél Aphrodité, a rómaiaknál Vénusz, a szerelem istennőjének virága. Rómában a luxus szimbólumává vált: a lakomákon rózsaszirmok hullottak a mennyezetről, és a padlót is szőnyegként borították vele. Innen ered a Sub Rosa ("a rózsa alatt") kifejezés is: amit egy rózsával díszített teremben mondtak el, az titok maradt.

Kereszténység: A középkorban a fehér rózsa Szűz Mária tisztaságát, a vörös pedig Krisztus kiontott vérét és a mártírok áldozatát jelképezte. A Rózsafüzér (rosarium) elnevezése is innen ered: imádságokból font szellemi koszorút jelent.

Iszlám: Az iszlám misztikában a rózsa Mohamed próféta könnyeiből vagy verejtékéből fakadt, így a spirituális felemelkedés és az isteni szépség megtestesítője.

Rózsák háborúja: A leghíresebb történelmi példa az angol trónért vívott harc a York-ház (fehér rózsa) és a Lancaster-ház (vörös rózsa) között. A béke jelképeként született meg a Tudor-rózsa, amely a két színt egyesíti.

Szerelmi jóslás: A néphitben a rózsa a vágy és a hűség virága. Sok kultúrában a lányok rózsaszirmot tettek a párnájuk alá, hogy megálmodják jövendőbelijüket.

Népi patika: A csipkebogyót és a rózsaszirmot évezredek óta használják a népi gyógyászatban. A rózsavíz és a rózsaolaj nemcsak szépítőszer volt, hanem gyulladáscsökkentőként és a "szív vidámítójaként" (melankólia ellen) is alkalmazták.