Leírás és Paraméterek
Az alapfaj, a Carex panicea, Európából, Észak-Amerikából és Ázsiából származik, főként nedves réteken, mocsarakon és patakpartokon fordul elő. A Carex nemzetség neve a latin „carex” szóból ered, jelentése „sás”, utalva a nemzetség jellegzetes, szalagszerű leveleire és rizómás növekedésére. A panicea fajnév a latin „panicum” szóból származik, jelentése „köles”, utalva a növény apró, sűrű virágzatára, amely vizuálisan a kölesre emlékeztet. A faj leírója Carl von Linné, aki a 18. század közepén pontosan katalogizálta és megkülönböztette a Carex fajokat.
A ’Pamira’ egy modern szelekció, a változat az alapfaj kompakt, alacsony növekedésű, kékeszöld lombú változata, amely különösen alkalmas talajtakarónak, szegélyekhez és vízparti ültetésekhez. A növény rizómás, kompakt bokrot képez, levelei keskenyek, szalagszerűek, zöldeskékek, ezüstös-kékek, amelyek egész évben dekoratív hatásúak. Virágzata apró, zöldes-barnás, jelentéktelen, így a díszítőértékét elsősorban a lomb adja, amely különösen nedves és árnyékos helyeken látványos.
Virágszín: zöldes-barnás.
Virágzási idő: április - május
Magasság: 15–25 cm.
Igényei: nedves, jó vízelvezetésű talajt kedvel, félárnyékos és napos helyen egyaránt fejlődik. A közepesen termékeny, humuszban gazdag, vízáteresztő és mérsékelten nedves talajban fejlődik a legjobban, de a rövidebb száraz időszakot is átvészeli. Télálló.
Fenntartási munkái: Tavasszal az elszáradt levelek eltávolítása elegendő. Érdemes visszavágni az egész levélcsomót 5-10 cm-es magasságig. Lassú növekedésű, hosszú ideig egy helyen maradhat.
Felhasználása: Sziklakertek, kőfalak, zöldfalak, edényes beültetések növénye. Kiválóan alkalmas szegélybe, köves vagy kavicsos kompozíciókban, naturalista kertekben biodiverzitást elősegítő ültetésekbe valamint talajtakaróként.