Calluna-Csarab trio futó Cs15

A Calluna vulgaris, magyar néven hangafélék, vagy egyszerűen hanga, Európa észak- és közép-európai hegyvidékein őshonos, ahol savanyú talajú, napos vagy félárnyékos területeken, domb- és hegyvidéki réteken él. Vadon is előfordul, hatalmas lilába boruló mezőket alkotva. A magyar népi kultúrában is ismert, gyógyító szerepe hagyományokra tekint vissza: nyár végén, ősz elején a virágzó leveles hajtásvégeket gyűjtik és árnyékban szárítják. Húgyúti panaszok és enyhe nyugtató hatás miatt használták. Vértisztító hatása miatt reuma, köszvény kezelésére is alkalmas. Összehúzó és tisztító hatásánál fogva kiválóan alkalmas sebek, sérülések ellátására, valamint belsőleg hasmenés kezelésére is.

A latin név, Calluna, a görög „kallynein” szóból származik, jelentése: tisztítani, hiszen régen a növényből seprőt készítettek. Az alapfaj természetes állományaiban a virágok általában lila árnyalatúak, de a nemesítés során több színváltozatot (fehér, rózsaszín, bordó) hoztak létre. A faj már a 18. századtól kedvelt kerti dísznövény.

A ’Trio Futó’ változat a modern nemesítés eredménye. A hagyományos ’Trio’ fajtához képest ez a változat kifejezetten futó, terülő habitusú, így kiválóan alkalmas talajtakarónak, meredek lejtők vagy ágyások beültetésére. Egyetlen cserépben három szín található: fehér, rózsaszín és lila árnyalatok váltakoznak, így őszi és téli időszakban is látványos hatást nyújt.

A növény alacsony, terülő, párnázott szerkezetű, 15–25 cm magasra nő, hajtásai gyorsan terjednek. Apró, tűszerű, örökzöld levelei egész évben dekoratívak. Virágai tömött fürtökben nyílnak, színeik harmonikusan váltakoznak, így már távolról is feltűnőek.

Virágszín: fehér, rózsaszín és lila kombináció

Virágzási idő: augusztus–október

Magasság: 15–25 cm

Igényei: savanyú, jó vízáteresztő talajban érzi jól magát. Napfényes vagy félárnyékos helyet kedvel. Jól tűri a hideget, de cserepes példányait érdemes védett helyre vinni télen. Mérsékelt vízigényű, a pangó vizet kerülni kell.

Fenntartási munkái: virágzás után enyhén visszavágva megőrzi terülő formáját, és elősegíthetjük a sűrűbb, homogén talajtakaró képződést. Fontos a savanyú talaj biztosítása tápoldatozással, ha szükséges.

Felhasználása: kiváló talajtakaró sziklakertekben, ágyásokban. Balkonládákba ültethető, csoportosan telepítve látványos, színes felületet hoz létre. Más őszi virágokkal, például krizantémmal vagy díszkáposztával társítva kiemeli színeit.

Érdekességek a csarabról:

A csarab története évszázadokra nyúlik vissza. A növény régészeti leletek alapján már az i. e. 1000-es években is jelen volt az európai területeken. A hagyományosan termesztett és gyűjtött csarabot az emberek sokféle célra használták. Az egyik legfontosabb felhasználási módja a sörgyártás volt, ahol a csarab virágát és leveleit felhasználták az íz és a tartósítás fokozására. Emellett a csarabot gyógynövényként is használták.

Az csarab történetében különleges szerepet játszik a kelta kultúra. A kelták számára szent növény volt, amelyet számos vallási és rituális ceremóniában használtak. A kelta mitológiában a tisztaság és a megtisztulás szimbólumaként jelent meg. E növény használata a kelta kultúrában és vallásban évszázadokon keresztül fennmaradt, és hozzájárult a növény népszerűségéhez és elterjedéséhez az európai területeken. Forrás:    https://hieronymus-bock.hu/csarab-calluna-vulgaris-l-hull/

Azt mondják róla, hogy ha bőven virágzik, akkor erős tél fog következni, ha pedig gyönyörűen virít, akkor jó lesz a gabonatermés. Skócia egyes részein, a fehér csarab növekedése egy adott helyen azt jelzi, hogy ott bizony tündérek jártak. Szintén a skótok tartották azt róla, hogy elégetve esőt képes hozni.
A fehér változatát különösen jó szerencsehozónak tartják, míg a bármelyik fajtájából készült koszorú a tükör köré rakva boldogságot hoz a házba. Valaha pedig a virágzó ágait az ablakokba szúrták, hogy sepregetéskor az ajtót őrző házi szellemek ne tűnjenek el.
Walpurgis éjszakáján a tehenekkel csarabkivonatot itattak, hogy megvédje őket az éjszaka kóborló boszorkányoktól. A német területeken a pajta bejárata mellé tettek egy belőle készült seprűt, hogy a gonosz ne tudjon bejutni (mert elvileg ha meglátta, meg kellett számolnia az összes levelét, ami reggelig eltartott). Toszkánában pedig a templomajtók fölé helyeztek ilyen seprűt, hogy felfedje a boszorkányokat. Az ottani hit szerint ugyanis, a boszorkányok ilyen seprűn jártak, és ha megláttak egyet, egyszerűen muszáj volt rápattanniuk, ezzel fel is fedve kilétüket.
Ha valaki álmokat szeretne látni, a fehér virágú változatát kell a párnája alá raknia.
Ezt az örökzöld növényt a kelta fanaptárban az ogham18. "fájának" mondani, ami az U (ura) betűt takarja.
A legenda azt tartja, hogy piros változata a színét a csatában leölt piktek vérétől kapta.  Forrás:  https://erdeivarazslatok.blogspot.com/2014/10/novenyek-magiaban-csarab.htm