Gyümölcsfa Ceglédi óriás kajszibarack K12/10 200/250

A 'Ceglédi Óriás' fajtát Nyujtó Ferenc és munkatársai szelektálták 1953-ban Izsákon. Az 'óriás' kajszik közül a legelterjedtebb. Magyarország a gazdaságos kajszi termesztés északi határán található. Többségük kicsi ökológiai alkalmazkodó képességgel rendelkezik. Hazánkban elsősorban a téli levülések okoznak nagy termésveszteségeket. A kajszi fajták termesztése csak a környezetéből kiemelkedő, kevésbé fagyveszélyes helyeken javasolt. A kajszi hő és fényigényes növény. A korona gyenge fény ellátottsága gyenge virág rügy képzéshez és felkopaszodáshoz vezet. A kajszi a hazánkban termesztett gyümölcsfajok közül a leginkább szárazság tűrők közé tartozik. Kissé meszes, levegős talajokon fejlődik a legjobban. Nem termeszthető eredményesen mész-szegény, savanyú talajokon. Érzékeny a magas talajvízszintre és az újratelepítésre. Szárazabb, laza talajokon vadkajszi alanyok kötöttebb nedves talajokon pedig vad szilva mirabolán aranyok használata indokolt ezen kisebb koronát és nagyobb gyümölcsöt nevel.

Érési ideje: 3 nappal a 'Magyar kajszi'-t követően, július eleje- közepén érik. 

Gyümölcse: Mérete nagy, a hagyományos technológiával nevelve 50-70 gramm, megfelelő vízellátás, metszés esetén az átlag tömeg 90-120 grammot is elérheti. Alakja megnyúlt, oldalról lapított. Héja narancssárga, világos, a napos oldalon pirossal fedett. Húsa narancssárga, lédús, ízletes, magvaváló. Éréskor gyorsan puhul. Magja édes.

Hajtásrendszere: Középerős növekedési erélyű. Kissé széthajló, kúp alakú, közepesen sűrű koronák nevel. Főként a nyársakon hozza a termését. 

Termőképessége: Bőtermő, de megfázásra való hajlama és termékenyülési hiányosságok miatt nem rendszeres. Korán termőre fordul, rendszeresen és bőven terem. Virágai igen korán nyílnak.

Porzói: Magyar kajszi, Ceglédi bíborkajszi, Gönci magyar kajszi

Kártevői, betegségei: a téli leülésekre érzékenyek a sarka vírusra kevésbé fogékony az ág és fa elhalásra hajlamos

Felhasználása: Friss fogyasztásra, befőttnek és lekvárnak is alkalmas.

Előnye: Kései virágzása, termésbiztonsága, kedvező gyümölcstulajdonságai

Kajszi alanyok

Vadkajszi: Ezek az alanyon kiegyenlítetten teremnek. Könnyű, semleges vagy enyhén meszes, jó vízgazdálkodású talajokon érzik jól magukat. A kajszimagonc alanyok nagyon érzékenyek a pangó vízre, viszont jól viselik a talaj magas mésztartalmát. Igen érzékenyek a verticilliumos hervadásra  

Myrabolan: Jól tűri a magas talajvizet és az átmeneti vízborítottságot, viszont rosszul viseli a nagyon száraz, köves talajokat. A kajszifajták mirobalán alanyon szaporítva érzékenyebbek a fagykárra és a verticilliumos betegségre. A mirobalán magoncú fák kiváló életerővel bírnak, a fák lassabban fordulnak termőre. A mirobalán magoncokon lévő nemes kajszifajták erős növekedésű fákat eredményeznek, gyorsabban nőnek, korábban termőre fordulnak és terméshozamuk is nagyobb, mint vadkajszin. Óriási hátrányuk viszont, hogy nagy arányban hoznak tősarjakat.

Myrobalan 29C: a klasszikus alany válogatott szelekciója, amely kiegyenlítettebb növekedésű és jobb fagytűrő képességgel bír. Faiskolai használata elterjedt, mivel jó eredési arányt és erős gyökérzetet biztosít, így megbízható alapot ad a nemes rész fejlődéséhez.

Külföldön használt kajszibarack alanyok:

St. Julien A: középerős növekedésű, jó terméshozamot biztosít, főként kötöttebb talajokra ajánlott.

GF 677: rezisztens fajta, általában homokos vagy tápanyagban szegényebb talajokra használják, közepes növekedést ad.

A külföldön használt alanyok népszerűségét az adja, hogy megbízható termést biztosítanak, és jó alkalmazkodóképességük miatt széles körben elterjedtek. Azonban a termesztési célok és a helyi viszonyok figyelembevételével mindig a legmegfelelőbb alanyt kell kiválasztani!