Leírás és Paraméterek
A Citrus myrtifolia 'Chinotto' - mirtuszlevelű narancs a 16. sz.-ban került Kínából Savona vidékére. Itt a 19. sz.-ban kezdte az édességipar használni, majd a kandírozott gyümölcsök mellett a Maraschinóban (marascai cseresznye lepárlásából készült likőr) tartósított chinottit is előszeretettel fogyasztották, ami az 1920-as években érte el csúcspontját. Különösen a chinotti üvege jelentett áhított ajándékot a savonaiak számára. Ünnepi hagyomány volt nekik e csemegék elfogyasztása. Lassan növekszik, kicsi, lándzsás, egyszerű, váltakozó, bőrszerű és enyhén hullámos levelei a mirtuszra emlékeztetnek. A virágok fehérek, nagyon illatosak és bőségesen nyílnak. A gyümölcsök kicsik, és több hónapig megmaradnak a növényen.
Termés jellemzők:
Alak: Kicsi, kerek, mandarin alakú.
Íz: A héj nagyon aromás, a terméshús kissé kesernyés, de rendkívül friss ízű.
Szín: Éretten narancssárga.
Felhasználása: egy tipikus enyhén keserű és frissítő olasz ital készülhet belőle, a gyümölcsöt cukrozhatjuk is, és lekvár is készülhet belőle.
FONTOS! A citrusfélék NEM fagytűrőek! A hajtásrendszerük -3 C-nál elfagy, -7 c alatt pedig az egész növény gyökérrendszerig. Teleltetésük legoptimálisabb hőmérséklete 0 C és +7 C közötti. E hőmérséklet tartományban a növény életfolyamatai leállnak, így napfényre sincs szüksége. Ha a teleltetéskor a hőmérséklet magas (10 C feletti), akkor a növény levelei elszáradhatnak és lehullhatnak. Teletetéskor a növényünket csak annyira öntözzük, hogy földje éppen nedves legyen, tehát a gyökerek ne száradjanak ki. Ha tavaszra esetlen növényünk eldobálja az összes levelét, a szabadba való kihelyezés előtt vágjuk drasztikusan vissza! A citromfélék nagyon jól felújulnak!