Leírás és Paraméterek
A Pyracantha coccinea - tűztövis Dél-Európából és Nyugat-Ázsiából származó, örökzöld vagy félörökzöld cserje. Természetes élőhelyein sziklás lejtőkön, cserjésekben, erdőszéleken fordul elő, ahol jól alkalmazkodik a szárazabb, napos fekvésekhez. A tudományos név a görög pyr (tűz) és akantha (tövis) szavakból ered, amely a tüskés hajtásokra utal. A coccinea fajnév a skarlátvörös, élénk színre vonatkozik. A fajt Joseph Pitton de Tournefort írta le, majd Carl von Linné rendszerezte a 1753-ban. Már a görögök és rómaiak is értékelték díszítőértékét, de főként gyakorlati célokra, például áthatolhatatlan élő kerítések (sövények) kialakítására használták. Az európai népi kultúrában a tűztövist hagyományosan a házak mellé vagy bejáratok közelébe ültették, mert úgy hitték, szúrós ágai távol tartják a gonosz szellemeket és a negatív energiákat, és a védelem szimbóluma is volt. A középkorban kolostorkertekben birtokhatároló sövényként jelent meg.
A ‘Soleil d’Or’ fajta modern francia szelekció, amelyet élénk napsárga termései miatt különböztettek meg, a név jelentése: „arany nap”, utalva a bogyók ragyogó színére, ami ősszel és télen is dekoratív. A növény gyökérzete erős és szélesen elterülő, stabilan tartja a növényt. Szárai tövisekkel borítottak, sűrűn elágaznak, így védősövényként is kiváló. Levelei örökzöldek, fényesek, sötétzöldek, bőrneműek. Tavasszal fehér virágai tömegesen nyílnak, nektárban gazdagok, vonzzák a beporzó rovarokat. Nyár végére jelennek meg a napsárga bogyók, amelyek a téli kertek látványos elemei, valamint a madarak számára fontos téli táplálékforrást jelentenek.
Virágzási idő: Május–június
Virág színe: Fehér
Termés színe: Élénk citromsárga
Magasság: 2–3 méter, szélessége hasonló, gyors növekedésű.
Igényei: Napos vagy félárnyékos fekvésben fejlődik a legjobban, napos helyen virágzik és terem a legbőségesebben. Talaj iránt abszolút nem igényes, a jó vízáteresztésű, közepes tápanyagtartalmú talajokat kedveli, sőt a meszes talajokat is tolerálja. A pangó vizet nem tűri. Vízigénye mérsékelt, jól tűri az átmeneti szárazságot. Fagytűrése jó, a hazai teleken általában károsodás nélkül áttelel.
Fenntartási munkái: A metszést jól viseli, sövényként rendszeresen alakítható. Metszésekora tavasszal javasolt. Virágzás utáni metszéssel a téli díszítő értéket adó terméseket is eltávolítjuk. Tavasszal mérsékelt tápanyag-utánpótlás segíti az erőteljes hajtás- és termésképződést. Sűrű ágrendszere miatt időnként ritkító metszés ajánlott. A fiatal növények meghálálják a rendszeres öntözést, idősebb korban azonban szárazságtűrővé válnak.
Felhasználása: Kiváló sövénynek, falak befuttatására, de szoliterként és formanövényként is mutatós. Termései télen a madarak kedvelt táplálékai. Védősövényként is hatékony a sűrű, tövises ágrendszer miatt. Kiváló bonszai alapnövény.