Ribes x nidigrolaria – Josta K2 40/50

A Ribes × nidigrolaria neve az úgynevezett jostaberry hibridet jelöli, mely három Ribes-faj keresztezéséből jött létre (fekete ribiszke, köszméte és egy másik fekete ribiszke faj). A nemesítést 1922-ben kezdte Lorenz Kölnben a Max Planck Intézetben, munkáját Rudolf Bauer fejezte be és 1953-ban jegyeztette be, mint új fajtát. Kereskedelmi forgalomba a növény szaporítóanyaga, és maga a gyümölcs is a hetvenes években került  A nemesítési cél az volt, hogy egy tüskementes, nagyobb bogyós termést adó, ellenálló cserjét hozzanak létre. A josta nevet a „Jo” (Johannisbeere / ribiszke) és a „Sta” (Stachelbeere / köszméte) növények német nevének kezdő szótagjaiból alkották meg, ahogy a magyar neve - riszméte - is hasonló elv alapján lett létrehozva. Igénytelen, a legtöbb talajon megél, de a semleges vagy enyhén savanyú, humuszos, jó vízelvezetésű talajt kedveli.

A josta nagyon erős növekedésű, hajtásai felállóak és erősek, kevés tősarjat képez. Általában nincs vagy nagyon kevés a tüskéje (nagy előny a szedésnél). Gyökérzete jól elágazó, stabil. Levelei hasonlítanak a ribiszke leveleihez, de vékonyabbak, és élénkzöld színűek. Virágai aprók, fehéres‑lilások, tavasz végén nyílnak, beporzásukat rovarok végzik. Virágai 60-65 %-ban önbeporzók, így legalább két növény telepítése javasolt.

Érési ideje: Hazai viszonyok között általában nyár végén, július–augusztusban érik.

Gyümölcs jellemzése: A bogyók mérete nagy (2,5-3 g), alakjuk gömb‑ovális, sötét lila‑fekete színűek, fényes héjúak. Ízük édes és enyhén fanyar, a ribizke jellemző jegyeivel, de a köszméte karakter és a fekete ribiszke illata is érződik benne. A bogyók lédúsak, és jól bírják a friss szedést, ugyanakkor feldolgozásra is kiválóan alkalmasak. 

Élettani hatásai: A Josta magas C‑vitamin-tartalommal bír, antioxidánsokban gazdag, támogatja az immunrendszert, és segíti a sejtek védelmét. A benne lévő kálium, valamint az antioxidánsok együttesen segítenek a vérnyomás szabályozásában, csökkentik a koleszterinszintet, és javítják az erek rugalmasságát. Jelentős rosttartalma támogatja az emésztést, megelőzi a székrekedést, és hozzájárul a teltségérzethez. 

Termőképessége:Megbízható és bőtermő fajta, évről évre kiegyenlített hozamot ad. Egy bokor akár 4-5 kg termés kinevelésére is képes

Kártevői, betegségei: Rendkívül ellenálló növény. A szülőfajok betegségeire (pl. amerikai lisztharmat, ribiszke rozsda, vesszőbetegség) nem fogékony, így vegyszermentes termesztésre ideális. Fagytűrő képessége kiváló. A légköri aszályt és a napégést rosszul viseli.

Fenntartási munkái: Metszéskor fontos az öreg hajtások eltávolítása, hogy a fiatal, termőképes vesszők térhez juthassanak. A ritkítás segít a fény bejutásában, így javítja a bogyók minőségét. Sarjakról jól újranövelhető, ezért a fiatal sarjak meghagyása és válogatása javasolt.

Felhasználása: A bogyók kiválóak friss fogyasztásra, de lekvár, szörp, dzsem készítéséhez, valamint gyümölcslének is alkalmasak. Egyesek aszalják is őket, és turmixokhoz is nagyon jól illenek.