Lonicera kamtschatica - Kamcsatkai mézbogyó K2 30/40

A Lonicera kamtschatica, Lonicera caerulea var. kamtschatica - Kamcsatkai mézbogyó eredeti élőhelye Szibéria és az Altaj‑vidék, ahol rendkívül hidegtűrő. A nemesítése a 20. század második felében kezdődött Oroszországban, például a VIR kutatóintézetében Maria Plekhanova és munkatársai szelektálták ki a zamatos, sav–édes bogyókat. A növény ideális számára a napsütötte vagy részben árnyékos hely, a jó vízáteresztésű, friss, enyhén savanyú talaj. Száraz, meszes talajokat kevésbé kedvel, és fagytűrése nagyon jó: akár -40 °C‑ot is elvisel.

A mézbogyó gyökérzete sűrű, jól elágazik, stabil alapot ad a bokornak és segíti a vízfelvételt. A hajtások felállók, bokrosak, és többéves korra egészséges, erőteljes szerkezetet képeznek. Levelei elliptikusak, lándzsásak, élénkzöldek, egész szélűek, tavasszal új hajtásokon jelennek meg. Virágai forrt szirmúak, tölcséres alakúak, világos krém‑fehérek, tavasz elején virágoznak, és beporzásuk rovarok (pl. méhek) által történik. Kompakt méretű, sűrű, kb. 1-1,5 méter magasra növő lombhullató cserje.

Érési ideje: A bogyók általában május végétől június elejéig érnek, az éghajlattól és az évjárattól függően.

Gyümölcs jellemzése: A bogyók kék‑fekete, ovális vagy hengeres formájúak, felületükön világos viaszréteg látható. Méretük 1,5–2 g körül alakul, húsa lédús, enyhén savanykás, zamatos, ízében vadáfonya- és kiwi‐jegyek fedezhetők fel, de fajtától függően lehet enyhén kesernyés is. Magja alig észrevehető.

Élettani hatásai: A kamcsatkai mézbogyó az egyik legmagasabb ORAC (oxigén gyök abszorpciós kapacitás) értékkel rendelkező gyümölcs. Tele van antociánokkal (ez adja a sötétkék színt), flavonoidokkal és polifenolokkal: védik a sejteket a szabad gyökök káros hatásaitól. Csökkentik az oxidatív stresszt. Lassítják az öregedési folyamatokat. Hozzájárulnak a krónikus betegségek megelőzéséhez. Az antioxidánsok segítenek fenntartani az erek rugalmasságát és csökkentik a gyulladást. A bogyók fogyasztása hozzájárulhat a vérnyomás és a koleszterinszint szabályozásához, ezáltal csökkentve a szívbetegségek kockázatát. Jelentős mennyiségű C-vitamint tartalmaz, amely erősíti az immunrendszert és segíti a kollagéntermelést. Jó forrása a vasnak, a kalciumnak, a káliumnak és a magnéziumnak.

Termőképessége: A fajta meglehetősen bőtermő, de a jó terméshez ajánlott legalább két bokor egymás közelébe ültetése a keresztező beporzás miatt. Fiatal korától kezd el termelni, és hosszú élettartamú.

Kártevői, betegségei: Általánosan ellenálló fajta, de laza korona és nedves talaj esetén előfordulhat gombás megbetegedés. Kártevőként ritkán fordul elő komolyabb probléma, a bokor viszonylag kevés gondozást igényel kártevők szempontjából.

Fenntartási munkái: Évente metszést javasolt végezni: távolítsuk el az elöregedett ágakat és ritkítsuk a bokrot, hogy a belső részek is jól átszellőzzenek. Korai tavasszal történő ritkító metszéssel serkenthető az új hajtások növekedése, ami a következő évi terméshozamot növeli. Túl erős visszavágást célszerű elkerülni.

Felhasználása: A bogyókat frissen lehet fogyasztani, de kiváló alapanyag lekvárhoz, szörphöz, dzsemhez, présléhez és befőtthez. Feldolgozás során aromájuk jól megőrződik, és szép színt kölcsönöz a készítményeknek. Dísznövényként is alkalmazhatjuk, cserjeágyásokban, akár térhatároló növényként, vagy sövényként.