Lonicera nitida 'Elegant' - Örökzöld mirtuszlonc CS14

A Lonicera nitida - örökzöld mirtuszlonc Kína dél-nyugati részéről (Jünnan és Nyugat-Szecsuán tartományok) származik. Előfordul még Tajvanon és Japánban is. Magasabb hegyvidéki területeken honos, jellemzően 1200 és 3000 m közötti magasságban. Cserjésekben, erdőszéleken és patakok mentén, gyakran nyíltabb, világosabb területeken nő. A természetben napfényes és félárnyékos helyeken is megtalálható, de a világosabb, naposabb területeken fejlődik a legjobban. Nagyon jól tolerálja az árnyékot is. Sokféle talajtípuson (homokos, agyagos) is megél, feltéve, hogy azok jó vízelvezetésűek. Abszolút nem tolerálja a pangó vizet. A Lonicera nemzetség nevét Adam Lonicer német botanikusról kapta, aki a 16. században írta le a nemzetség több faját. A nitida fajnév a levelek fényes, sima felületére utal. Az alapfajt tudományosan először a 19. században írták le Kínából származó példányok alapján.

Az 'Elegant' egy kertészeti szelekció a Lonicera nitida fajból, amelyet elsősorban kompakt növekedése és dekoratív, aranyszegélyes vagy világosabb lombja miatt választottak ki. Pontos keletkezési éve és nemesítője nem ismert, de a 20. század második felében terjedt el Európában, elsősorban díszcserjéként és sövényként. Kompakt, sűrű ágrendszerű, lassan növő, örökzöld cserje. Levelei kicsik, fényes zöldek, gyakran világosabb vagy aranyszegélyes tónusúak. Szárai erőteljesek, sok elágazással. Virágai aprók, fehérek vagy halvány sárgás árnyalatúak, júniusban nyílnak, illatuk enyhe. Termése kisméretű, fekete bogyó, amely a madarak számára táplálékot jelentenek, de az ember számára mérgezőek.

Virágszín: Fehér vagy halványsárga.

Virágzási idő: Június.

Magasság: 0,5–1,5 m magas, 1–2 m széles bokor.

Igényei: Napos vagy félárnyékos helyen fejlődik a legjobban, bár teljes árnyékban is szépen megél. Talajban nem válogatós, jól tűri a különféle középkötött vagy laza talajokat, és mérsékelt vízigényű. Fagytűrése jó, hideg teleken kiegészítő védelem ritkán szükséges. Alkalmazkodó, igénytelen fajta, amely kevés gondozással is dekoratív marad, és formára nyírva a Koten Engei hagyományait idézheti.

Fenntartási munkái: A növény jól tűri a rendszeres metszést, amelyet főként tavasztól nyár elejéig ajánlott elvégezni. Fiatal töveknél fontos a rendszeres öntözés és tápanyag-utánpótlás. Nagyon jól reagál az alakító metszésre, így könnyen formázható sövénynek, de különböző forma és alak is könnyen kialakítható belőle.

Felhasználása: Dísznövényként, nyírt vagy nyíratlan sövényként és alacsony térhatárolóként ültethető kertekben és parkokban. Edényes nevelésre is alkalmas. Virágai rovarokat vonzanak, így ökológiailag is értékes. Akár a puszpáng (Buxus) alternatívájaként is használható.

A feltöltött képek a növények legjellemzőbb tulajdonságait, habitusát és/vagy kifejlett állapotát mutatják be, ezért nem minden esetben az adott példányról készült fotók láthatók.

Mivel a növények megjelenése és fejlettsége évszakonként változhat, mindig az aktuális időszaknak megfelelő állapotú növényt tudjuk küldeni!