Lonicera x heckrottii - Kúszólonc K10 40/60

A Lonicera nemzetség a német botanikus, Adam Lonitzer (1528–1586) nevét őrzi, akinek munkái hozzájárultak a középkori növényismertetéshez.

A Lonicera x heckrottii hibrid két különböző amerikai loncfaj szándékos keresztezésének eredménye, amely az 1890-es évben jelent meg kertészeti különlegességként. A két vad faj, a Lonicera sempervirens (amerikai trombitás lonc) és a Lonicera × americana keresztezéséből jött létre, és hamar népszerű lett mind az amerikai, mind az európai díszkertekben. A keresztezés és szelektálás  a németországi Kölnben található Heckrott Faiskolában zajlott. 

A Lonicera x heckrottii erőteljes, csavarodva kúszó cserje, amely kapaszkodó hajtásaival akár 3–4 méter magasra is felkúszik. Gyökérzete mélyre hatoló és erősen elágazó. Levelei tojásdad alakúak, keresztben átellenes állásúak, kékeszöld levelek, amelyek a hajtásvégeken összenőve, csészeszerűen fogják körbe a szárat, őszre pedig enyhén bronzos árnyalatot öltenek. Hajtásai kúszók, jól vezérelhetők támrendszerre. Virágai mély rózsaszín-pirosak, belül aranysárga torokkal, intenzív, édes, kellemes illatúak, amely különösen estefelé érezhető erősen. Termése gömbölyded, piros bogyó, amely mérgező.

Virágszín: Rózsaszín-piros külső, aranysárga belső torokkal.

Virágzási idő: Május - szeptember

Magasság: 3–4 m, szélessége 1,5–2 m

Igényei: Napos vagy félárnyékos fekvést igényel. Jó vízáteresztő, közepesen tápanyagdús talajban fejlődik legszebben. Fagytűrő, fiatal korban télire érdemes takarni. Nyári melegben rendszeres öntözést kíván, mulcsozással a talaj nedvessége és hőmérséklete jól szabályozható.

Fenntartási munkái: Tavasszal ritkító és ifjító metszést érdemes végezni, hogy új hajtások fejlődjenek, amelyek a legdúsabban virágoznak. Az elöregedett és elszáradt vesszőket vágjuk ki. Nyáron a túlnőtt hajtások visszavághatók, ezzel kompaktabb formát alakítunk ki. Mindig biztosítsunk támrendszert, mivel a lonc nem tapadókoronggal, hanem a srárának tekeredésésvel kapaszkodik.

Felhasználása: Ideális pergolák, lugasok, kerítések befuttatására, ahol illatos virágai romantikus hangulatot teremtenek. Erkélyek és kisebb kertek díszeként is jól mutat, ha nagyobb edényben neveljük és támrendszert biztosítunk. Méh- és pillangócsalogató növény, így ökológiai értéke is jelentős.

Kultúrtörténeti érdekesség:
A lonc Európában már a középkor óta a szerelem és a hűség szimbóluma. Shakespeare is megemlíti műveiben, ahol a kúszó hajtások a szeretők összefonódását jelképezik. A viktoriánus korban a verandákat és lugasokat borította, nyári estéken romantikus illattal töltve be a kertet. A virág nektárját gyermekek gyakran szívták ki, innen ered a „mézescserje” elnevezés. A ‘Goldflame’ szimbolikusan is erős üzenetet hordoz: aranyló lángjai az életöröm, a kitartás és a természetes szépség jelképei.