Magnolia 'Galaxy' – Nagyvirágú liliomfa K30 150

A Magnolia nemzetségnevét Pierre Magnol (1638–1715) francia botanikus tiszteletére kapta, aki a 17. században a növényrendszertan egyik megalkotója volt. A nemzetség ősi eredetű, és ma is számos faja él világszerte. A Magnolia fajok természetes élőhelyei Ázsia, Észak- és Közép-Amerika mérsékelt éghajlatú területein találhatók, általában üde erdőszéleken, völgyekben, jó vízáteresztésű talajokon. Kultúrtörténeti jelentőségük óriási: a magnólia Dél-Kínában és Japánban már több száz éve díszfa, míg Európában a 18–19. században terjedt el romantikus kertalkotó elemként.

A ‘Galaxy’ fajta az amerikai nemesítés egyik sikertörténete, amelyet kifejezetten a városi környezet és a tavaszi fagyok elleni védelem jegyében hoztak létre. Nemesítője William Kosar az amerikai Nemzeti Arborétum (U.S. National Arboretum) kutatója. A fajta a Magnolia liliiflora 'Nigra' és a Magnolia sprengeri 'Diva' hibridje. Az első keresztezést 1963-ban végezte el, a növény pedig 1980-ban került kereskedelmi forgalomba. Közepes-nagy termetű, lombhullató fa vagy nagyobb cserje, fiatalon karcsú, felfelé törő ágrendszerű, később széles gúla vagy tojásdad alakú koronával. Levelei világos- vagy középzöldek, fényes felületűek, amelyek ősszel sárgásbarna árnyalatúra színeződnek. Virágai nagyok (a 10 cm átmérőt is elérhetik), enyhén illatosak, sötétlilás-rózsaszín külső szirmokkal és világosabb belső felülettel, tavasz közepén, még a lombfakadás előtt nyílnak. Virágzása 2-3 héttel később kezdődik, mint más magnóliáké.

Virágszín: Sötétlilás-rózsaszín.

Virágzási idő: Április–május (lombfakadás előtt)

Magasság: 4–8 m magas, 3–5 m széles

Igényei: Napos vagy félárnyékos fekvést kedvel. A jó vízáteresztésű, humuszos, enyhén savanyú vagy semleges talajokat részesíti előnyben. Üde talajban fejlődik a legszebben; a pangó vízet nem kedveli. Vízigényes növény, különösen a fiatal példányok igényelnek rendszeres öntözést a szárazabb időszakokban.

Fenntartási munkái: A magnóliák az előző évi és az idei hajtásokon egyaránt virágoznak, ezért a metszést csak nagyon ritkán és óvatosan érdemes végezni, elsősorban a sérült, keresztben növő vagy elburjánzó ágak eltávolítására összpontosítsunk. Telepítés után a fiatal példányokat rendszeresen öntözzük, különösen az első két-három évben; később mérsékelt vízigényű. Tavasszal mérsékelt szervesanyag-pótlás ajánlott a virágzás támogatására. Gyökérzete érzékeny a bolygatásra, ezért végleges helyére érdemes ültetni Magnolia-specifikus betegségek ritkák, de fokozottan ügyeljünk a jó talaj- és levegőmozgásra, hogy elkerüljük a gombás fertőzéseket.

Felhasználása: Tökéletes szoliter díszfa közepes- és nagyobb kertekben és parkokban. Sorfaként vagy utcai díszfának is alkalmas, mivel jól tolerálja a városi légszennyezést.