Mollar de Elche – Prémium gránátalmafa 175+

A Punica granatum - gránátalma, a Közel-Kelet és Közép-Ázsia (Irántól a Himalájáig) területéről származó lombhullató cserje vagy kisebb fa. Természetes élőhelyén száraz, meleg klímájú vidékeken, sziklás lejtőkön és folyóvölgyekben él, ahol a nyarak forrók, a telek enyhék, a talaj pedig jó vízáteresztésű. A Punica nemzetségnév a föníciaiakra (vagy az észak-afrikai pun birodalomra, Karthágóra) utal, ahonnan a rómaiak a legjobb minőségű gyümölcsöket szállították. A fajnév pedig a latin granatum, jelentése "sokmagvú". A gránátalma az egyik legrégebben termesztett gyümölcs, amelyet ősidők óta termesztenek Perzsiában, Babilonban, Egyiptomban és Indiában. Használatának bizonyítékai legalább Kr. e. 2000-ig nyúlnak vissza a mezopotámiai feljegyzésekben és az egyiptomi sírokban.

A Punica granatum dekoratív megjelenésű, laza habitusú, lassú növekedésű lombhullató dísz- és haszonnövény. Ágai karcsúak és gyakran tüskések, a kéreg kezdetben vörösesbarna, majd szürkévé válik. Levelei keskenyek, hosszúkás -ovális alakúak, fényes zöldek, ősszel gyakran élénksárgára színeződnek. Nyár elejétől feltűnő, narancsvörös–piros színű, tölcséres virágai nyílnak, viaszos szirmokkal, amelyek önmagukban is jelentős díszítőértéket képviselnek. A vadfaj magános virágokat hoz, a díszváltozatok teltebbek. A virágzást követően fejlődnek ki a jól ismert, jellegzetes, almányi méretű, gömbölyded, vastag, bőrszerű héjú gyümölcsök. Belül lédús, rubinpiros magköpennyel körbevett magok találhatók. A termés 5-8 hónap alatt érik be.

A Mollar de Elche az egyik legismertebb és legjobb ízű gránátalma fajta. Termése nagy méretű, héja vékonyabb, magjai világosabbak és kevésbé kemények, így kellemesebb fogyasztani.

Melegkedvelő növény, amely megfelelő körülmények között bőtermő.
 

Főbb jellemzők

• termés: nagy, piros
• mag: világos, puhább
• íz: édes
• virág: narancs-piros
• érési idő: szeptember – október
• magasság: 2–4 m