A ‘Karolinka’ fajtát Antoni Wróblewski állította elő a lengyel kórniki (Arboretum Kórnickie / „szkółki kórnickie”) faiskolában 1936–1939 között. A források szerint ez egy faiskolai szelekció. A nemesítés célja a bővirágzású, kompaktabb habitusú, erősen illatos virágú fajta létrehozása volt, amely kisebb kertekben is jól alkalmazható. Középerős növekedésű, sűrű ágrendszerű lombhullató cserje. Levelei tojásdadok, közepes méretűek, élénkzöldek, ősszel sárgás árnyalatot vehetnek fel. Szárai felállók, később enyhén ívesen lehajlók. Virágai nagyobb méretűek, egyszerűek vagy félteltek, fehérek, erősen illatosak, a hajtások végén és oldalrügyeiből nyílnak. Termése jelentéktelen toktermés, díszítőértéke nincs.
Virágszín: fehér
Virágzási idő: május–június
Magasság: 1,5–2 m, szélesség 1,5–2 m
Igényei: Napos vagy félárnyékos fekvést kedvel. Igénytelen a talaj típusára, de a jó víz- és tápanyaggazdálkodású, nedves, de jó vízelvezetésű talajt kedveli. Jól növekszik agyagos és meszes talajokon is. Átlagos vízigényű, szárazabb időszakokban érdemes pótolni a vizet.
Fenntartási munkái: Virágzás után javasolt az elöregedett hajtások eltávolítása, mivel a virágokat az előző évi vesszőkön hozza. Fiatal korban rendszeres öntözést igényel, később jól alkalmazkodik. Tavasszal komposzttal vagy általános díszcserje-műtrágyával támogatható a fejlődése. Ritkító metszéssel hosszú távon is fiatalon tartható.
Felhasználása: Szoliterként, cserjecsoportokban, nyírt vagy nyíratlan sövényként vagy romantikus kertek hangsúlyos elemeként kiváló. Illatos virágai miatt pihenőkertekbe, teraszok közelébe is ajánlott. Beporzó rovarokat vonzó növény.