Növények
Kert és Otthon
Növényvédő szer
Öntözéstechnika
Szivattyúk
Kertészeti és barkácsgépek
Kézi locsolás
Tótechnika
Leírás és Paraméterek
A Pinus strobus - simafenyő Észak-Amerika keleti részén őshonos, Kanadától az Egyesült Államok északkeleti és középső területeiig terjed természetes elterjedési területe. Erdős, csapadékban gazdag régiókban fordul elő, ahol mélyrétegű, jó vízellátottságú, savanyú talajokon fejlődik optimálisan. Hűvös, mérsékelten nedves klímát kedvel, de alkalmazkodóképessége révén különböző termőhelyeken is megél, amennyiben a talaj nem túl meszes és nem pangó vizes. A Pinus az ókori latin elnevezés a fenyőfélékre. A „strobus” fajnév az ókori görög „strobos” (forgó, csavarodó) szóból származik, amely a toboz szerkezetére utal.
A ‘Brevifolia’ fajta a legtöbb régi tűlevelű fajtához hasonlóan ez is egy természetes mutáció (boszorkányseprű mutáció) útján jött létre, amelyet később szelektáltak és szaporítottak tovább. A 19. század közepétől (kb. 1855-1860 körül) bukkan fel az európai és amerikai dendrológiai gyűjteményekben. Az Arnold Arborétum (USA) játszott kulcsszerepet a korai szelektálásában. A fajtanév jelentése „rövid levelű”, amely a fajhoz képest rövidebb, tömörebben álló tűlevelekre utal.
Fiatalon gömbölyded, később széles kúp vagy szabálytalan, sűrű gömbölyded bokorrá fejlődik. Ágrendszere finom, elegáns megjelenésű. A tűlevelek finomak, puhák, selymes tapintásúak, 5-ös csomókban állnak, 5–8 cm hosszúak, rövidebbek, mint az alapfaj levelei. Színük vonzó kékeszöld vagy ezüstös árnyalatú, ami egész évben díszít. Rendkívül lassú növekedésű, évente mindössze 5-10 cm-t hízik. Idősebb korában is csak 1,5–2 méter magas, sűrű, szabálytalanul gömbölyded bokorrá fejlődik. Tobozai hosszúkásak, 10–15 cm hosszúak, csüngők, de gyakran 5–10 évig egyáltalán nem hoznak tobozt.
Igényei: Napos vagy félárnyékos fekvést igényel. A jó vízáteresztő, savanyú vagy gyengén savanyú talajokat kedveli. A meszes talajokat kevésbé tolerálja. A pangó vízre érzékeny, ugyanakkor a tartós szárazságot sem viseli jól. Fagytűrése kiváló.
Fenntartási munkái: Metszést általában nem igényel, természetes habitusa harmonikus. A forma megtartása vagy a méret szabályozása érdekében a fiatal "gyertyák" (hajtások) visszacsípésével lehet beavatkozni tavasszal. Száraz időszakban öntözést igényel, különösen a begyökeresedés időszakában. Tavasszal mérsékelt tápanyag-utánpótlás elősegíti az egészséges növekedést.
Felhasználása: Kiválóan alkalmas kis kertekbe, sziklakertekbe, japán stílusú kertekbe, dézsás növénynek teraszokra vagy erkélyekre, valamint karakteres szoliter növényként. A növény általában törzses formanövényként kapható a kertészetekben.