Pyracantha 'Mohave' - Tűztövis sötét narancs K10 30/40

A Pyracantha coccinea - tűztövis Dél-Európából és Nyugat-Ázsiából származó, örökzöld vagy félörökzöld cserje. Természetes élőhelyein sziklás lejtőkön, cserjésekben, erdőszéleken fordul elő, ahol jól alkalmazkodik a szárazabb, napos fekvésekhez. A tudományos név a görög pyr (tűz) és akantha (tövis) szavakból ered, amely a tüskés hajtásokra utal. A coccinea fajnév a skarlátvörös, élénk színre vonatkozik. A fajt Joseph Pitton de Tournefort írta le, majd Carl von Linné rendszerezte a 1753-ban. Már a görögök és rómaiak is értékelték díszítőértékét, de főként gyakorlati célokra, például áthatolhatatlan élő kerítések (sövények) kialakítására használták. Az európai népi kultúrában a tűztövist hagyományosan a házak mellé vagy bejáratok közelébe ültették, mert úgy hitték, szúrós ágai távol tartják a gonosz szellemeket és a negatív energiákat, és a védelem szimbóluma is volt. A középkorban kolostorkertekben birtokhatároló sövényként jelent meg.

A ‘Mohave’ fajta az Egyesült Államokban született 1963-ban a National Arboretum (Washington D.C.) nemesítőprogramjában. A 20. század közepén hozták létre a Pyracantha coccinea és a Pyracantha koidzumii keresztezésével, célzottan olyan hibridként, amely egyszerre télálló, ellenálló és rendkívül díszes. Nevét az arizonai Mojave-sivatagról kapta, utalva meleg- és szárazságtűrő jellegére. Kereskedelmi forgalomba 1970-ben került. A növény erős, mélyre hatoló gyökérzettel rendelkezik, amely stabilan rögzíti a talajban és biztosítja a szárazság elviselését. Szárai sűrűn elágaznak, merevek, tövisekkel borítottak, így nemcsak díszítő-, hanem védőnövényként is alkalmazhatók. Levelei fényes, sötétzöldek, bőrneműek, oválisak. Tavasszal apró, fehér virágok tömege nyílik, amelyek gazdagon vonzzák a méheket és más beporzókat. Nyár végétől látványos, élénk narancsvörös bogyótermései jelennek meg, amelyek télen is a bokron maradnak, így a hideg évszakban is élénk színt adnak a kertnek, valamint a madarak számára fontos téli táplálékforrást jelentenek.

Virágzási idő: Május–június.
Virág színe: Fehér.
Termés színe: Narancsvörös.
Magasság: 3–4 m magas és széles.

Igényei: Napos vagy félárnyékos helyen fejlődik legszebben, talajban nem válogatós, de a jó vízáteresztő közeg ideális számára. Télálló és szárazságtűrő, városi környezetben is jól érzi magát.

Fenntartási munkái: Metszése kora tavasszal vagy akár a virágzás után, ilyenkor célszerű visszavágni a túlnőtt hajtásokat. Ekkor már látni, hol alakulnak ki a bogyók, így elkerülhető, hogy a termést hozó részeket vágjuk le. A bokor formája könnyen alakítható, de a tövisek miatt érdemes kesztyűben dolgozni. Fiatal korban ajánlott a rendszeres öntözés, később jól tűri a szárazságot. Betegségekkel szembeni ellenállósága kiemelkedő. Ez a fajta az egyik legellenállóbb tűztűzelhalással (Erwinia amylovora) szemben.

Felhasználása: Kiváló sövénynek, falak befuttatására, de szoliterként és formanövényként is mutatós. Termései télen a madarak kedvelt táplálékai. Védősövényként is hatékony a sűrű, tövises ágrendszer miatt. Kiváló bonsai alapnövény.