Rhododendron 'Fireball' - Azálea piros 60-70

A Rhododendron - hangarózsa, havasi rózsa, havasszépe nemzetség rendkívül kiterjedt, több száz fajt magában foglaló csoport, amely elsősorban Kelet-Ázsiában, a Himalája térségében, Kínában, Japánban őshonos, de a 19. századtól sokfelé elterjedt az északi féltekén: Észak-Amerika és Európa hegyvidéki területein is megonosodott. Természetes élőhelyén hűvös, csapadékos klímán, savanyú kémhatású, humuszban gazdag talajokon, gyakran erdők aljnövényzetében vagy hegyvidéki lejtőkön fordul elő. A tudományos név a görög rhodon (rózsa) és dendron (fa) szavakból ered. A nemzetséget Carl von Linné írta le 1753-ban. A rododendronok Ázsiában már évszázadokkal ezelőtt fontos dísznövények voltak, különösen Kínában és Japánban, ahol a természet szépségének és az állandóságnak szimbólumai. Európába a 18. században kerültek botanikai gyűjtések révén. A 19. századtól kezdve Angliában, Németországban és Hollandiában intenzív nemesítés indult, amelynek eredményeként ma már rendkívül változatos formájú, színű és méretű fajták állnak rendelkezésre.

A ‘Fireball’ (vagy Azalea 'Fireball') fajta az Knapp Hill hibridek csoportjába tartozik, amelyeket a Rhododendron molle és R. calendulaceum fajok keresztezésével hoztak létre. A nemesítési program az angliai Knapp Hill faiskolában indult, Anthony Waterer vezetésével a 19. században. A fajtát az 1940-es évek végén nemesítették, és 1951-ben jegyezték be hivatalosan. Alacsony, párnaszerűen szétterülő, rendkívül sűrű növekedésű félörökzöld cserje. Rendkívül lassú növekedésű, a 60-80 cm-es magasságot 10 év alatt éri el. Közepes méretű, felfelé törő, majd idővel terebélyesedő, lombhullató cserje. Ágrendszere ritkább és szellősebb, mint az örökzöld japán azáleáké. Levelei nagyobbak, mint a törpe azáleáké. Kihajtáskor a levelek gyakran bronzos árnyalatúak, majd élénkzöldre érnek. Ősszel a lombja gyönyörű vöröses-bronzos vagy sárga színekbe öltözik a lehullás előtt. A virágok nagyok, tölcsér alakúak, és látványos gömbökbe rendeződnek a hajtások végén. Színe intenzív, tüzes narancsvörös. A virágzás gyakran a levelek teljes kifejlődése előtt vagy azzal egy időben kezdődik. Termése toktermés, díszítő értéke elhanyagolható.

Virágszín: narancsvörös

Virágzási idő: május - június

Magasság: 1,2–1,8 m 

Igényei: Félárnyékos vagy világos, szűrt fényű fekvést kedvel. Talaja savanyú kémhatású (pH 4,5-5,5), jó vízáteresztésű, humuszban gazdag legyen. Vízigénye közepes, a kiszáradást nem tűri. Pangóvizet nem viseli el, de a talaját tartsuk folyamatosan nedvesen. Fagytűrése kiváló  (akár -20°C-ig), a téli hideget jól viseli.

Fenntartási munkái: Metszést általában nem igényel, csak az elhalt vagy sérült részek eltávolítása szükséges virágzás után. Az elnyílt virágzatok eltávolítása segíti a következő évi bimbók fejlődését. Rendszeres öntözés javasolt, különösen száraz időszakban. Fenyőmulccsal való talajtakarás és tavasszal rododendronok számára készült tápanyag kijuttatása ajánlott.

Felhasználása: Savanyú talajú díszkertek, félárnyékos ágyások, erdőkerti jellegű beültetések kiváló növénye. Szoliterként és cserjecsoportokban is jól érvényesül, világos virágszínével különleges hangsúlyt ad a tavaszi kertnek. Edényes növényként is tartható.