Rubus loganobccus - Kaliforniai szedermálna K2 30/40

A szedermálna eredeti szülőfajai az észak-amerikai szeder (Rubus ursinus) és az európai málna (Rubus idaeus). A Loganberry a legkorábban felfedezett kultúrhibridek egyike. James H. Logan kaliforniai bíró kertjében jött létre véletlenszerű beporzás eredményeként, egy vörös málna és egy szeder közötti természetes kereszteződésből. Meleg, napos fekvést és tápanyagban gazdag, jó vízgazdálkodású, enyhén savanyú talajt igényel. A hűvösebb nyári klímát jól tűri, de a bogyók minősége teljes napfényben a legjobb.

A szedermálna (Rubus × loganobaccus, gyakran egyszerűen Rubus loganobaccus) erőteljes növekedésű, kúszó vagy ívesen hajló hajtásrendszert fejleszt. A növény habitusa inkább a szederhez hasonlít, de a lombozat és a hajtásfelépítés részben a málnát idézi. Levelei nagyok, sötétzöldek, enyhén ráncoltak. Virágai halvány rózsaszínfehérek, május–júniusban nyílnak. Kétéves hajtásrendszerű (mint a klasszikus szeder): Az elsőéves vesszők erősen növekednek és hosszúra nyúlnak; a másodéves hajtásokon történik a virágzás majd a termés hozás. A vesszők tüskések, de kevésbé agresszívek, mint sok feketeszeder-fajtánál. Sarjképzése mérsékelt.

Érési ideje: Hazai viszonyok között július végétől szeptember közepéig érik. Hűvös nyarakon az érés kissé kitolódhat szeptember végéig.

Gyümölcs jellemzése: Nagyméretű, hosszúkás, kúpos, élénk bordó–bíbor színű bogyók. Ízük rendkívül aromás, a málna és szeder jegyeit egyaránt hordozza, fűszeresen édes-savanykás karakterrel. Lédús gyümölcs, ezért friss fogyasztásra kiváló. A bogyók a szedernél puhábbak, ezért hosszabb szállítást kevésbé tűrnek.

Élettani hatásai: Magas C-vitamin-, antioxidáns- és antocián-tartalom jellemzi. Fogyasztása erősítheti az immunrendszert, támogathatja az érrendszer egészségét és a sejtvédelmet.

Termőképessége: Bőtermő, jó körülmények között nagy mennyiségű, egyöntetű bogyót képez. Termőre fordulása gyors, a terméshozam általában magasabb, mint a málna esetében, viszont kissé kevesebb, mint a modern tüskétlen szedreké.

Kártevői, betegségei: Érzékeny lehet botrítiszre (szürkepenész), különösen csapadékos időszakban. A málnafajták kártevői időnként megtámadhatják, de ellenállóbb a málna gyökérbetegségeivel szemben. Jó légjárhatóságú támrendszer alkalmazása ajánlott.

Felhasználása: Friss fogyasztásra, lekvárnak, dzsemnek, zselének, szörpnek, bor- és likőrkészítésre, süteményekhez és fagyasztásra. A bogyók mély színe miatt kiváló színező alapanyaga gyümölcskészítményeknek.

Fenntartási munkái:
Hasonlóan a szederhez, a termést a kétéves vesszőkön hozza, ezért a letermett kétéves vesszőket tőből el kell távolítani. Az elsőéves hajtásokat a támrendszerhez kell kötözni, különben a talajra fekszenek. A túl sűrű növedék ritkítása javítja a szellőzést és csökkenti a gombabetegségek kockázatát. Tápanyag-utánpótlásban a magas káliumtartalmú trágyák kiemelten fontosak a jó gyümölcsminőséghez.