Sedum sieboldii - Varjúháj CS9

A Sedum sieboldii - októberi varjúháj Japán sziklás, hegyvidéki területeiről származó pozsgás évelő. A koten engei kertkultúrában a lágy formájú, természetes habitusú növényeket nagy becsben tartották, és a varjúhájakat gyakran alkalmazták a japán díszkertekben a mulandóság és a természet körforgásának jelképeként. Európába a 19. század második felében került be. A fajt Joseph Gerhard Zuccarini (1797–1848) német botanikus írta le, és Philipp Franz von Siebold (1796–1866) német orvos-botanikusról nevezte el, aki hosszú időt töltött Japánban, és számos dísznövényt juttatott el Európába. A „sieboldii” név az ő tiszteletére került a fajhoz.

Az októberi varjúháj alacsony termetű, kúszó-tarackoló szárú évelő. Húsos, kerekded levelei ezüstösek, gyakran kékeszöld árnyalatúak, finom rózsaszínes szegéllyel. A hajtások ívesen lehajlanak, így a növény párnás, gömbölyded megjelenést mutat. Ősszel tömegesen hozza bogernyőben álló, apró, csillag alakú virágait, amelyek élénk rózsaszínben nyílnak.

Virágszín: Élénk rózsaszín

Virágzási idő: Szeptember–október

Magasság: 15–20 cm

Igényei: Napfénykedvelő, jól vízáteresztő, inkább szegényes, kavicsos talajt igényel. Kiváló szárazságtűrő, de a túlöntözést és a pangó vizet rosszul viseli. Télen hidegtűrő, a lombozat visszahúzódik.

Fenntartási munkái: Kevés gondozást igényel. Tavasszal a száraz hajtásokat érdemes visszavágni. Időnként tőosztással fiatalítható. Teleltetést nem igényel.

Felhasználása: Sziklakertek, ágyásszegélyek, kőedények és balkonládák kedvelt évelője. Lehajló hajtásai miatt kifejezetten mutatós falikaspókban, kővályúkban. Késő őszi virágzásával a kert egyik utolsó színpompás dísze.

Pozsgás növény

A pozsgás növény más néven szukkulens növények, melyek víztartó szövettel/szervvel rendelkeznek: a leveleik, száraik vagy gyökereik megvastagodottak, hétköznapi nyelvhasználatban "húsosak"-ká válnak, melyekben lévő speciális sejtekben képesek vizet tárolni. Ezek a növények a vízhiányos, meleg, száraz vagy félsivatagi környezethez alkalmazkodtak, így képesek átvészelni a száraz, csapadékmentes időszakokat. Ilyen növények például: kaktusz félék, kövirózsa félék, varjúháj félék stb.