Leírás és Paraméterek
A 'Tétényi rekord' fajtát Brózik Sándor szelektálta a 'Budatétényi 6' tájfajta szabadbeporzású magoncaiból. Magyarország a mandula termeszthetőségének északi határán helyezkedik el. Melegigényes növény. A termőrügyek télen -17-18 C-on már károsodnak. A téli fagytűrő képesség összefüggésben van a fák kondícionális állapotával. A papírhéjú fajták a legkevésbé télállóak a keményhéjúak a leginkább fagytűrőek. Nagyon korán virágzik, ezért -3 és -5 C-os lehűlések gyakran károsítják a világokat. A mandulafa fényigénye viszonylag nagy, ezért hazai környezeti viszonyok között csak megfelelő térállással és szakszerű ritkítómetszéssel párosítva elégíthető ki. Vízigénye mérsékelt, (évi 400-500 mm), de a nyári hónapokban kiegyenlített vízellátást igényel. A szárazságra és az erős szélre érzékeny. A mandula 6,5 és 7,5 pH-jú, gyengén vagy közepesen meszes, meleg, jó tápanyag- és vízgazdálkodású, legalább 70 cm-es termőrétegű, levegős laza vagy középkötött talajokon fejlődik jól.
Érési ideje: Szeptember vége – október eleje
Termése: Közepesen nagy, orsó vagy lándzsa alakú, vékony terméshéjú. Bél aránya közepes, 38-42%, tetszetős sárga színű. Íze kifejezetten finom, édes.
Hajtásrendszere: Növekedési erélye középerős - erős. Feltörő kúp alakú koronát nevel. Elsűrűsödésre hajlamos
Termőképessége: Bőtermő, virágzása késői, önmeddő. Pollenadói: Tétényi bőtermő, Tétényi kedvenc, Szigetcsépi 58.
Kártevői, betegségei: a téli lehűléseket kiválóan tűri, sarka vírusra, moníliás hajtáshervadásra és gnomóniás levélfoltosságra fogékony.
Felhasználása: Friss fogyasztásra alkalmas, konyhai feldolgozásra is használható.
Előnye: bő termőképessége, sokoldalú felhasználhatósága.