Vitis vinifera - szőlő Cardinal K3

A 'Cardinal' szőlőt Kaliforniában Elmer Snyder és F.N. Harmon nemesítette a 'Flame Tokay' és az 'Alphonse Lavallée' ('Ribier') fajták keresztezésével 1939-ben. Gyorsan világszerte elterjedt, különösen a mediterrán és a meleg, napos éghajlatú régiókban, így hazánk déli borvidékein is kedvelt. Magyarországon 1970 óta államilag elismert fajta. A meleg, száraz nyarakat és a fagymentes teleket kedveli, laza szerkezetű, jó vízáteresztésű talajokon fejlődik legszebben. Túl nedves talajokon a gyökerei befulladhatnak, ezért a vízlevezetésről gondoskodni kell.

Levél, hajtásrendszer jellemzése: Erős növekedésű, tőkéje lendületes, de jól kezelhető. Levelei nagyok, kissé hólyagos felületűek, ötkaréjúak, élénkzöld színűek. A hajtások felfelé törők, egyenletes vastagságúak, internódiumai közepes hosszúságúak. A Cardinal a hajtások középső és felső harmadában lévő rügyeken hozza a legjobb termést, ezért hosszú metszést igényel. A termővesszőkön 6–8 rügy meghagyása ajánlott a kiegyensúlyozott termékenység és bogyóméret érdekében.

Érési ideje: Korai érésű fajta, hazai viszonyok között általában augusztus elején - közepén szedhető. A fürtök gyorsan elérik a fogyasztási érettséget, így az egyik legkorábbi piacos csemegeszőlőnek számít.

Gyümölcs jellemzése: Fürtje nagy (300-600 g), vállas, középsűrű vagy laza szerkezetű. A bogyók nagyok, gömbölydedek, héjuk vastag, bíborvörös vagy kékes vörös, árnyékban világospiros színű és enyhén hamvas. Húsa ropogós, lédús, finoman muskotályos aromájú, kellemesen édes-savanykás ízvilággal. A bogyók jól bírják a szállítást, ezért kiváló exportfajta is. Magot tartalmaz, de a magok kicsik, ezért fogyasztása során nem zavaró.

Élettani hatásai: A szőlő rendkívül értékes gyümölcs, melynek élettani hatásai főként magas antioxidáns-tartalmának (a flavonoidok és a polifenolok), különösen a rezveratrolnak és a polifenoloknak köszönhetőek. Ezek a vegyületek a gyümölcs minden részében megtalálhatóak, de a legnagyobb koncentrációban a héjban és a magban fordulnak elő, ezért javasolt a szőlőt egészben fogyasztani. C- és B-vitaminokban gazdag, magas kálium- és B-vitamin-tartalma támogatja a keringést és az idegrendszert. Fogyasztása támogatja az immunrendszert, javítja az emésztést és segíti a szervezet méregtelenítését. Magas víztartalma miatt frissítő, hidratáló hatású gyümölcs. A muskotályos fajták enyhe vízhajtó és emésztésserkentő hatásúak.

Termőképessége: Jó termékenységű fajta, rendszerint megbízhatóan és bőven terem. A fürtök kiegyenlítettek, a bogyók jól fejlődnek, nem peregnek, ha elegendő napfényt kapnak. Termésbiztonsága kedvező, különösen napos fekvésekben.

Kártevői, betegségei: Leginkább a lisztharmatra és a szürkepenészre érzékeny, ezért ezek ellen rendszeres megelőző permetezés javasolt. Peronoszpórára közepesen érzékeny, de jól reagál a preventív növényvédelmi technológiákra.

Felhasználása: Elsősorban csemegeszőlőként termesztik és frissen fogyasztják, de dekoratív fürtjei miatt gyakran használják dísztálakhoz, gyümölcskosarakhoz. Kiváló exportcikk, jól szállítható és tárolható.

Bora: Nem bortermő fajta, elsősorban friss fogyasztásra alkalmas.

Szőlő művelési mód: 

A különböző szőlőfajták eltérő növekedési eréllyel és termőrészekkel rendelkeznek, valamint a talaj minősége, a lejtés és a klíma is befolyásoló tényezője a legmegfelelőbb művelési mód megválasztásának.

A szőlő művelési módjai közé tartozik a fejművelés (pl. kopaszmetszésű, csapos vagy szálvesszős), a bakművelés (hegyvidéki), a legyezőművelés (egysíkú bakművelés), a Guyot-művelés (középmagas), és a különböző kordonművelés változatok (vízszintes kordon, ernyő, Sylvoz stb.). A választott módszer függ a fajtától, a terület adottságaitól és a céloktól, mindegyiknél törekedni kell a szellős és keskeny lombfal kialakítására.