Leírás és Paraméterek
A 'Fragola Bianca' egy aromás, fehér bogyójú csemegeszőlő‑fajta, amely Olaszországban (és részben közép‑európai faiskolákban) terjedt el. Az egyik szülője kétségtelenül a Vitis labrusca , egy Észak-Amerika keleti részén őshonos faj. Átörökítette természetes ellenálló képességét a filoxérával szemben. Második szülője egy ismeretlen Vitis vinifera fajta, melytől a gyümölcsök a jellegzetes ízüket örökölték. Európában több néven ismert (pl. „Fragola”, „Uva Fragola”, „Izabella”), és hazánkban is terjedt el mint dekoratív és fogyasztásra alkalmas csemegeszőlő. A fajta meleg, napos fekvést kedveli, jó vízelvezetésű talajokon érzi igazán jól magát. Hideg, fagyzugos helyeken érzékeny lehet, ezért mérsékeltebb éghajlatú kertekben is előnyös védett, déli vagy délkeleti fekvésű helyet választani.
Levél, hajtásrendszer jellemzése: A tőke növekedése erőteljes, hajtásai hosszúak és jól fejlődnek. A levelek középnagyok‑nagyok, három‑ötlobúak, világos‑ vagy élénkzöld színűek, fonákjuk gyakran kissé bolyhos. A termés jellemzően a vesszők középső és felső harmadában kialakuló rügyekből fejlődik, ezért a metszésnél érdemes közép‑hosszú vagy hosszabb vesszőket hagyni – például 5‑7 rügyes termővesszőket meghagyni –, hogy a fürtek és bogyók megfelelően fejlődjenek és ne zsúfolódjanak.
Érési ideje: Hazai viszonyokra tekintettel késői érésűnek tekinthető: a szüreti idő általában szeptember végén – október elején esedékes, meleg fekvésben és kedvező körülmények között valamivel korábban is szüretelhető.
Gyümölcs jellemzése: Fürtjei középnagyok vagy nagyok lehetnek, szerkezete gyakran laza, bogyói középnagyok‑nagyméretűek, színük sötétlila‑kék‑fekete, héjuk viszonylag vékony. Húsa lédús, aromás, jellegzetes eper („fragola”) illat‑ és ízjeggyel, amely a fajta egyik nagy vonzereje. Magokat tartalmazhat, mivel nem magvatlan változatról van szó. A bogyók fogyasztásra és díszes termésként is jól használhatók.
Élettani hatásai: A szőlő rendkívül értékes gyümölcs, melynek élettani hatásai főként magas antioxidáns-tartalmának (a flavonoidok és a polifenolok), különösen a rezveratrolnak és a polifenoloknak köszönhetőek. Ezek a vegyületek a gyümölcs minden részében megtalálhatóak, de a legnagyobb koncentrációban a héjban és a magban fordulnak elő, ezért javasolt a szőlőt egészben fogyasztani. C- és B-vitaminokban gazdag, magas kálium- és B-vitamin-tartalma támogatja a keringést és az idegrendszert. Fogyasztása támogatja az immunrendszert, javítja az emésztést és segíti a szervezet méregtelenítését. Magas víztartalma miatt frissítő, hidratáló hatású gyümölcs. A muskotályos fajták enyhe vízhajtó és emésztésserkentő hatásúak.
Termőképessége: Az Isabella fajta megbízhatóan terem, főként akkor, ha a tőke erőteljes és a termesztési környezet megfelelő (napfény, jó talaj). A fürtek és bogyók mérete változó lehet, de díszítő, házikerti célokra különösen alkalmas.
Kártevői, betegségei: Mivel hibrid eredetű, nagyon jó ellenállósággal rendelkezik bizonyos kórokozókkal és hideggel szemben, de mint minden szőlőnél – különösen a késői érésű fajtáknál – előfordulhat lisztharmat, peronoszpóra vagy rothadás csapadékos évjáratokban.
Felhasználása: Elsősorban friss fogyasztásra termesztik – különösen a bogyók aromás íze miatt –, de kisebb mennyiségben feldolgozásra (például laposabb asztali bor, gyümölcslé) is alkalmazható. Kerti lugasokra, dísznövényként is kiváló választás.
Bora: A fajta bora különösen aromás, gyakran eper‑ízes, könnyed stílusú; bizonyos régiókban tradicionálisan készítenek belőle egyszerű, déli stílusú borokat vagy gyümölcsitalokat.
Olaszországban, ernyős kordonra nevelt, koros szőlő tőkeként található meg kertészetünkben.