Leírás és Paraméterek
Az indiánbanán Észak-Amerika mérsékelt égövi erdőségeiből származik. A növény 'pawpaw' neve az indiánok által használt név. Hazánkban is könnyen nevelhető (teljesen télálló), lombhullató fa. Levele sötétzöld, ovális-hosszúkás, lekonyuló, akár 30 cm-es nagyságú. Kora tavasszal virágzik. Termése augusztus végére, 4 hét alatt érik be, hosszúkás, zöld színű, belül sárga, íze, illata nagyon finom, a banán, a mangó, az ananász és az avokádó ízére emlékeztet. Hosszúkás, kissé szabálytalan alakú és enyhén ívelt, kívülről sárgás-zöld héj fedi, a gyümölcshús sárgás színű. Általában a gyümölcsök fürtben fejlődnek, mely akár 8–9 db-ból is állhat. Az érett gyümölcs puha és vékony héjú. Magjai emberi fogyasztásra nem alkalmasak. Végmagassága 3-6 m.
Igényei: Jó vízelvezetésű, nyirkos, tápanyagban gazdag, enyhén savanyú vagy semleges kémhatású talajt kíván. A pangóvizet nem tűri. A növekedési időszakban rendszeresen öntözzük. Kálium igényes növény, amit évente kétszer mindenképpen pótoljunk!
Fenntartási munkái: Az indián banán virága bár hímnős, nem képes önbeporzásra, ezért a termés jobb kötődése érdekében legalább két különböző növényt ültessünk. Először a bibe fejlődik ki, ami csak rövid ideig fogékony a hím pollenekre. Virágát a rovarok nem túlságosan kedvelik, ezért adott esetben szükséges a mesterséges kézi beporzást alkalmazni.A beporzást akkor végezzük, ha a bibe vége fényes, zöld színű, és ragadós. Ültetésénél vigyázzunk a növény gyökerére, és megfelelően nagy legalább kétszer akkora ültető gödröt készítsünk elő, mint amekkora a növény cserepe. Metszést nem igényel, de idősebb korában érdemes némi ifjító metszéssel karbantartani, ami a növekedésre és több termés kinevelésére serkenti a növényt. Fiatal korában érzékeny a tűző napra, ezért az első pár évben árnyékoljuk le növényünket, ezt a már jól begyökeresedett több éves növényesetében elhagyhatjuk.
Felhasználása: A kontinentális klímához való alkalmazkodása mellett megjelenésével, hangulatával és gyümölcsének ízével egzotikus hangulatot áraszt.