Leírás és Paraméterek
A nemzetség neve a latin cornus szóból származik, jelentése „szarv”, mely a fa szilárdságára és sűrűségére utal. Hazánk népi kultúrájában kézi szerszámok, sétabotok nyelét készítették ebből, valamint pipát készítettek még belőle.
Közép- és Nyugat-Kína, Korea és Japán hegyvidéki cserjés területein őshonos. Nagy méretű, lombhullató cserje vagy többtörzsű ki méretű fa. A levél felül sötétzöld, alul kékeszöld, enyhén hullámos levélszéllel. Az őszi lombszíne narancsos vöröses. Apró virágai május második felétől nyílnak, melyet négy keresztben álló krémfehér fellevél vesz körül. A fellevelek nem fedik egymást. A virágokból fejlődő, ehető, eperszerű termései ősz elején érnek, ezek kb. két centiméter nagyságúak, pirosak és húsosak. Végmagassága 3-4 m.
Igényei: Napos vagy félárnyékos helyet, jó vízellátású, középkötött, savanyú kémhatású talajt kedvel. A nyári meleg száraz időszakban mindenképpen öntözzük.
Fenntartási munkái: Speciális fenntartási munkája nincs. Szükség esetén metszhető, elviseli az erőteljesebb nyírást is.
Felhasználása: Szoliternek ültessük, hiszen idősebb korára tavasszal a virágok szinte az egész bokrot befedik. Gyönyörű látvány. Közparkok, nagyobb kertek növénye.